Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Víz László: Assisi Szent Klára

ló „nagyok" ellen fordul. A „maiores" családok elhagyják városi palo­táikat, és vidéki kastélyaikban húzódnak meg. A Comune csapatai egymás után foglalják el ezeket az erősségeket, s amikor Perugia be­fogadja a menekülő nemeseket, sőt segíti is őket, kitört a háború Perugiával. Ebben a háborúban a Comune oldalán részt vett Bernardone Péter, a gazdag posztókereskedő Ferenc nevű fia is. A csatát elvesztik: a fiatalember Perugiába kerül fogságba. Életrajzírói szerint könnyű szívvel viselte a rabságot: sokat énekelt, hogy fogoly­társait felvidítsa. Az események a Scifi családot is Perugiába sodorják. Favarone és a nagybácsik a Perugiába menekült többi nemessel együtt, az assisi-i Comune ellen harcolnak váltakozó sikerrel. Az ember képzeletében különös kombinációk kísértenek. Lehet, hogy a harc forgatagában találkozott Favarone úr és Bernardone Fe­renc? Feltehetően ismerték egymást: mindketten a kisváros jelenté­keny személyei közé tartoztak. Talán fegyvert is emeltek egymásra, az oltárra emelt szűz apja és a világfi, aki rövidesen remeteéletet kezd, rendet alapít, s a középkor legnagyobb máig ható vallási megújulásá­nak lesz az elindítója. Mint ahogy az sem lehetetlen, hogy Ferenc a perugiai fogság alatt találkozott Klárával. Nem lehetett sok a foglyok száma; s Ortolana asszony, a szenvedélyes segítő, éppen honfitársai­ról feledkezett volna meg? Mindez a fantázia játéka csupán, amiről a források nem beszél­nek. A későbbi események azonban — a megbékélés, a nemesek visszatérése Assisibe — arra utalnak, hogy a perugiai foglyok nem szenvedtek a száműzöttek bosszújától; talán a fogság alatti érintkezés közelebb is hozta az ellenfeleket. Azok a bizonyos malmok lassan őrölnek; s a Gondviselés alkalmazkodni szokott az élet görbe útjai­hoz. A foglyokat egy év múlva hazaengedik; lassanként hazatérnek a nemesi családok is. Az élet — némi változással — folyik tovább. E HEVESI NAPLÓ 1994. 3. 15

Next

/
Thumbnails
Contents