Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában

érzelmekkel, lírával is színesedik. A mű kerek egész. Már a szöveg első harmadát birtokba véve tudtam, hogy ezt a teljesítményt itt, Egerben, csak egy ember követhette el, a köztiszteletben álló poéta, a nyolcvanhetedik évét taposó - könnyedén és elegánsan teszi, mert mozdulatai és járása is mindig zenéltek, szavaival együtt ebben a bükkaljai városban -, tehát az örökifjú dr. Kapor Elemér. Most nem Apor Elemér, nem Kapor Elemér, nem Elemér - úgy barátiasan, hanem dr. Kapor, a jurátus, az ügyvivő, az ügyvéd, az ügy védője, a Ringelhann-családnak, a Ringelhann-névnek a védelmében lép fel. Azért is jelent meg ez az írás a Herman István kiadói vezérlete alatt álló EgRiportban, az íráshoz méltatlan helyen. Persze ennek több oka is van. A legfőbb: ezt az ingyen újságot az egész város és a környék is olvassa, hatását a lakások nappalijában éppúgy le lehet mérni, mint a konyhában: hatni fog ez a szöveg azokra, akik netán dr. Ringelhann Györgyre tétováznának szavazni a következő polgármester-választáson.

Miután a köz életében évtizedek óta magam is forgolódom a sokak által lenézett kritikai műfajban, támadt néhány kérdésem dr. Kapor kellemes hangvételű historizálásával kapcsolatban: Miért vált éppen most aktuálissá ennek a családbemutatásának az ügye? Miért kellett záró-gondolatként meghangsúlyozni azt, amit a kronológiában hamarabb kellett volna - és hatásosabban! - elhelyezni, hogy ugyanis 1848-49-ben is egy Ringelhann volt Eger polgármestere? Baki-e vagy szándékosság egy olyan mondat az utolsó bekezdésben. „Ez volt az egri polgármester élete 1767-től napjainkig." (Az eszmei felemelés egy tudatos mozdulata is akár, ha egy személlyel egy egész családot azonosítok, egekbe emelve „a témát!") Hogyan jutott ez, az EgRiport terjedelméhez képest testes fogalmazás a Grafotip kezeibe, miért nem adta le dr. Kapor - bizonyára kapott volna helyet - akár a Heves Megyei Hírlapnál, netán az A Nap-ban? Megrendelték ezt az írást?

Nekem nincs vitám dr. Kapor Elemérrel, amit megírt, tisztességes

HEVESI NAPLÓ 1994. 3.

5