Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 2. szám - TESTÜNK - LELKÜNK TITKAI - Rezovits László: Élet az Univerzumban

gyományos szemlélet és szokásrendszer, valamint az érdekeltségi viszonyok mindig a gyors minőségi változások ellen hatnak. Ez a tehetetlenségi erő fontos szerepet játszik az evolúcióban. Ha valamilyen új megoldás a társadalmi tudat fogadóképességét megelőzve, vagy a mellékhatások, következmények teljes ismerete nélkül terjed el, súlyos katasztrófákat okozhat. Elég, ha az atomenergia felfedezésére gondolunk. A válasz második fele is ide kapcsolódik, de mélyebb elemzést igényel, s több fejezet érinti e témát. Lényegét tekintve, az emberiség energia-átalakító tevékenységének vizsgálata szerint, jelen stádiumában a társadalmilag elfogyasztott energiamennyiség több, mint 90%-át szemétté, vagyis az Univerzum hozzánk kapcsolódó átalakítói számára használhatatlan formává alakítjuk. Képzeljük el, hogy ilyen rossz hatásfokú működés mellett mi történne, ha ipari méretekben is könnyen hozzáférnénk a végtelen energiaforráshoz. A szemétgyártás hatásfokának kis változása mellett annak mennyiségi növekménye ugrásszerű lenne. Az amúgy is súlyos környezeti problémák rövid időn belül katasztrofális méretűvé duzzadnának. Első hallásra megdöbbentő összefüggés, hogy egy igazán „tiszta" energia kellő felkészülés nélküli alkalmazása is környezeti katasztrófához vezethet, de később erre is fény derül.

Az Univerzum energiaátalakítói

Az előzőekben láttuk, hogy az Univerzum az energia különböző formációinak összessége, melyben az energia folytonosan keletkezik, átalakul, és terjed. Ebben a pontos törvényszerűségek szerint áramló örvényrendszerben minden egység-függetlenül annak méretétől és bonyolultsági fokától - rendelkezik néhány alapvetően közös tulajdonsággal. Jellemzőjük, hogy van „bemenetűk" és „kimenetűk", s az energia-megmaradás elve alapján ezek csak az energia sűrűségében, pillanatnyi alakjában mutatnak eltérést. Ha viszont minden UniverHBVBSI NAPLÓ 1994. 2.

63