Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 2. szám - KÖZÉLET - Radó István: Egy új egri „Nap” margójára
lített hetilap későbbi lassú agonizálásánál már másik főszerkesztő és kiadó asszisztált. Hiába no, képességek nélkül semmi sem megy. De talán még néhány kritikai megjegyzést az akkor Heves Megyei Hírlapról. Tartalma, stílusa, eszmei, gondolati állásfoglalása sehová sem álló, senkit nemigen bíráló, pártatlan. Időnként egy-egy jó kulturális „ismeretterjesztő" anyag, ritkán egy ötletes, kicsit utánajárás riport, más semmi. Szerkesztése egyszerű, tipográfiája kissé fantáziátlan. Úgy tűnik, hogyatördelők, tervezők nem sűrűn olvastak, néznek más magyar, vagy külföldi lapokat, és nem vesznek át se jó, se rossz formai megoldásokat. És akkor megjött a konkurencia, a Nap. Szülőapja és egyenlőre bábája - nem titkoltan - a nagy testvér, a Népszabadság. Ez nem biztos, hogy szerencsés rokonság, mivel úgy hiszem, hogy a tradíció és a „goodwill" a nem „átsugároztatható" dolgok közé tartozik. Számomra ezért tiszteletre méltóbb lett volna egy, személyes anyagi kockázatokra épülő magánvállalkozású lapalapítás. Ahhoz kellett volna aztán valódi elszántság, bátorság. Átjött azután az új laphoz a régi lap szinte egész fiatal generációja, bizonyítani, szárnyalni, megmutatni — gondolom — s ez így természetes. Átjött azután egy szerkesztési és tipográfiai forma is, aminek bizony nem kellett volna átjönnie. Ez a forma korszerűtlen és még csak nem is „nemesen konzervatív", hanem annál rosszabb, jellegtelen. A hasábok elrendezése, a címek megoldásai visszaköszönnek a Hírlapból. A betű, az úgynevezett „kenyérírás" rosszul megválasztott, kis szemű, nem jól olvasható. Ez utóbbi kérdéssel az olvasó csak tudat alatt érez, reagál. Ezért is oly fontos. A szövegszedés szabályait a nyomdász szakma már száz éve kialakította. Az olvasás pedig (tetszik, nem tetszik) nagyon konzervatív tevékenysége az embernek. A Nap-ban sok a jól fényképezett kép, ezek minősége azonban a további reprodukció során sajnálatosan elromlik, kontraszttalan, sötétté válik, rasztere durva felbontású. Kár. (Ez azóta sokat javult. A szerző) Sajnálkozva állapítom meg, hogy a Nap egyenlőre nem váltotta 42 Heves/ NAPLÓ 1994. 2.
