Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 2. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában

tővel szemben, otthonosan mozog a hivatalokban, előszobákban, párthelyiségekben, ilyen- és olyan irányú megbeszéléseken, ahol a köz életét kézbeveszik, döntögetnek. Megyeháza, vagy az egri bazilika, ateizmus és egyéb túlbuzgóság között lehet választania annak, akinek az egri tévé új vezetője eligazítást nyújt etikai és egyéb kérdésekben.

Mikor ennek a pár sornak a leírásába fogtam, kaptam az információt, hogy az egri polgármester feleségét a megyei szociális otthon igazgatójává tette meg a megye. Teljesen véletlenül, kizárólag azért, mert ezt a hallatlanul fontos, a lelkiismereti érzékenységet is igénylő beosztást csak ebből a körből lehet betölteni. (Ismerősajáték: megy- a gyűrű vándorútra...)

Nem bonyolódnak bele az etikai kérdések mélyebb piszkálásába. Tudjuk, hogy a városban és a megyében már nagy előkészületi munkálatok folynak arra nézve, hogy ezek a tiszteletre méltó városi és megyei urak továbbra is a helyi hatalom őrzői maradjanak. Lehet, hogy a helyükben - ezzel a lefolyt négy évvel és sok mindennel - én is ezt tenném. Én is íratnám az Egriportban a kiválasztott személyeket, hatalmi tényezőket, vagy azok kapcsolatait magasba emelő riportokat, fontosnak tartanám a sport körül történő hajcihőket, megkísérelnék még néhány örökre szóló kiállítást nyittatni azokról, azoknak, akik ma látszanak, legalább havonként rendeznék népszerűségi versenyt délután háromkor a Megyei Művelődési Központban; de arra jobban vigyáznék, azaz, hogy kioktatnám egy kicsit jobban a kis famulusokat, ne kövessenek el ostobaságokat, hogy ne másodszori ügyetlenkedés után sikerítsék a sikert. (Ki agyai ki ilyen bohózatokat?)

És akkor csak a felszínről beszéltünk. Amit a városban suttognak, vagy ami úgy mellékesen történik, hogy kiváló szakember megy el a helyéről rövidlátó, csakis a kapcsolatokkal vezéreltetett döntögetések miatt, mondván, az amatőröknek odadobott szakkérdések úgyis korrigálódnak valamikor, nagy költséggel! vagy hogy valaki annyira

HEVESI NAPLÓ 1994. 2.

39