Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 1. szám - TUDOMÁNY - Patkós Attila: Alkohol, delírium, mámor
Ennek azonban nem volna szabad így lenni, hiszen Jézus Krisztus, akinek minden keresztény a tanítványa és követője, sohasem volt részvétlen és tehetetlen semmilyen emberi nyomorúság iránt. A keresztények azért is elkötelezettek erre a szolgálatra, mert olyan feladatok vannak az alkoholbetegek gyógyításéban, amelyeket különösképpen a krisztuskövetők oldhatnak meg, illetve sok esetben csakis a valóban egy örök, igaz, Isten-hittel rendelkező, a mennyei erőforrásokkal kapcsolatban álló emberek tehetnek meg. Az erényekre, különösképpen a Teremtőtől eredező „hit, remény, szeretet" hármasára (I. Kor.13:13:) kiváltképpen szükség van az alkohollal eljegyzettek gyógyításában. Ez a fejezet az, ami a „Szeretet himnusza"-kéntvonulta köztudatba. A mindent eltűrő szeretet nélkül aligha lehet eredményeket felmutatni. Ott szó van arról, hugy a szeretet hosszantűrő majd befejezésként visszakanyarodván ugyanoda, ahonnan indult: mindent eltűr. Szó szerint értendő! Külön a mindent és külön az eltűr mindenek feletti toleranciát. íme így jelenj meg burkoltan a pszichológiai fogalom-szeretet - sugárzóan fénylő köntösében, - mint tűrőképesség. A ma embere már nem hord nagy kötényt - ami sok mindent eltakar -, ennek megfelelően a toleranciaküszöb is lényegesebb alacsonyabb, mint félévszázada. Ha a gondozó tud szeretetet sugározni, akkor a javulás tekintetében már eleve jó prognózis elé nézhet a kliensével együtt. Vázlatosan tekintsük végig a gyógyulás egyes állomásait, hogy aztán a folytatásokban részletesen megismerhessük: 1. Az alkoholfüggőt elő kell készíteni, meg kell nyerni annak, hogy önként elfogadja a segítséget és együttműködjék gyógyulása érdekében. 122 HEVESI NAPLÓ 1994.1.