Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 1. szám - TUDOMÁNY - Antalóczi Lajos: Eszterházy Károly üzenete
Észtérházy Károly üzenete* Valahányszor Eger város török utáni története tollhegyre kerül, Eszterházy Károly nevével szinte mindannyiszor találkozunk. Érthető ez, hiszen a galántai család nagy fia mind székvárosának, mind az egri egyházmegyének lelkiségében, művelődésében és politikájában jelentős szerepet játszott. Nagyformátumú, iskolát alapító, meghatározó egyéniség volt. Méltán nevezte őt VI. Pius pápa is nagy püspöknek.. Eszterházy püspök nem hagyott hátra vaskos köteteket. Nem volt - úgymond - litterátus ember. LELKISÉGÉRŐL, SZELLEMI NAGYSÁGÁRÓL, MAGYARSÁGÁRÓL, PAPI ÉS FŐPÁSZTORI EGYÉNISÉGÉRŐL, SZELLEMI HAGYATÉKÁRÓL gyakori körlevelei, a vonatkozó levéltári adatok, a róla szóló írások és a tárgyi emlékek vallanak csupán. Eszterházy Károly sorra építette a templomokat, plébániákat, iskolákat, körleveleiben sokszor megkereste papjait és híveit, de sokrétű munkáját mégis egyetlen gondolat vezérelte: ELKÖTELEZETT KERESZTÉNYEKET ÉS KIMŰVELT EMBERFŐKET ÁLLÍTANI AZ ISTEN ÉS EMBER SZOLGÁLATÁBA. A hétköznapi észjárás szerint a patinás családi háttér, a grófi cím, és az esztergomi érsek nagybácsi, Eszterházy Imre, jótékony befolyása eleve predestinálták Eszterházy Károlyt a püspöki székbe. Ezek bár tények, de éppen az ún. „veleszületett" lehetőségek visszautasítása, ill. azok szolgálatba állítása tanúsítja a püspök nagyságát. Jellemző, hogy az esztergomi prímás már a teológus Eszterházyt ki akarta nevezni az esztergomi főkáptalan tagjává, a papnövendék azonban nem fogadja el a kanonokságot. Később majd visszautasítja a fejedelmi rokon sűrű támogatásával idő előtt érkező megtiszteltetést, a nyitrai püspökséget is. Még fiatalnak érzi magát. Eszterházy az isteni gondviselésre és igazságszolgáltatásra s nem az emberi kapcsolatokra épít... Hogy ez mennyire igaz, s Eszterházynak mennyire nem volt 1 04 HEVESI NAPLÓ 1994.1.
