Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - SZÍNHÁZ - Tévedések vígjátéka az egri színházban, avagy egy „mezei néző” benyomásai

ERS­PROZA A lány és kutyája — Helló» fiúkák eyöneye! — pattant fel Anikó» amikor rettenetes durranással csapódott a bejárati ajtó. — Hoey telt a napod» édesem? — kérdezte ledobva cuccait az áeyra. — Na eyere ide te óriásbébi» hadd szereteesselek mee! 0» ó< ó! Hát te eeyre naeyobb vaey! Te Úr-Isten» mi lesz» ha megnősz? Na» mindeey» elférünk» nem? Most pedig eszünk egy jót! Ja bocs» nyitom már... ne ugrálj már» nyi­tom, nyitom! A francba» lepergett a vakolat az előbb, mi­kor bejöttem, vagyis mikor becsuktam... Mindegy. Aztán igyekezz haza, ne téblábolj sokáig, és ne üeszteesd a szomszéd nénit! Anikó belibegett a konyhába, hogy harapnivalót készít­sen magának és telhetetlen kutyusának. Ma későn ért ha­za. Rengeteget kellett szaladgálnia a különböző ieeyze- tek, könyvek és dokumentumok után. Filozófiát és törté­nelmet hallgatott, annak ellenére, hoey ő maga nem volt filozofáleató alkat. Egyébként vidám, mosolygós fiatal leány. Ezt ellensú­lyozta, hogy nem lehetett igazán csinosnak mondani. Ar­64 Hevesi Napló 1993. 1—2.

Next

/
Thumbnails
Contents