Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 4. szám - HAGYATÉK
Noha az indokok sokaságát sorakoztatta fel Kemény polgármester a gyöngyösi-apci vonal mellett, a korábbi évek kedvezőtlen tapasztalata miatt elővette a már megbuktatott ózdi tervet, és a fenti két tervezettel együtt 1911. december 10-én jóváhagyásra felterjesztette a szakminisztériumba. A polgármester jól számított. Ezúttal a háromféle terv körül 1912. február 8-án a kereskedelemügyi miniszter Kemény Jánosnak címezve megadta az engedélyt a Szurdokpüspöki-Gyöngyös, sőt még a Hatvan- Gyöngyös-Ózd közötti vasútvonal előmunkálataihoz is. Az utóbbi vonalon Abasár ismét érdekeltté vált a többi mátraalji községgel. Kemény az engedélyekről február 15-én valamennyi érdekelt település elöljáróságát értesítette. Ez, az életében sok egyéni és hivatal i kudarcot megélt városvezető joggal írhatta az értesítés záró mondatában: „Elértem célomat a vasútengedélyekkel... Ma még meg sem lehet érezni, hogy mily előnyösen alakulnak vasúti ügyeink, és mily nagymérvű forgalmunk fejlődik, ha Gyöngyös városát ily módon vasúti gócponttá tehetjük, és a mátraalji községeket ezekre a vonalakra fűzhetjük." A Gyöngyös- Szurdokpüspöki közötti leendő vonal közigazgatási bejárása november 21-én és 22-én meg is történt. A Gyöngyös-Abasár- Tarnaszentmária közötti építendő vonal bejárása december 21- 22-én volt. Kemény János polgármester minderről boldogan számolhatott be a Gyöngyösi Kalendárium 1913. évi számában egyéb, a volt a távolabbi terveivel együtt. 3. 1914. július 28-án kitört az I. világháború. 1917. május 21- én pedig Gyöngyöst tűzvész pusztította. Az 1918. július 3-i, Quittner Ede MÁV osztálymérnök által készített vasútépítési terv utoljára szólt a Gyöngyössel és környékével kapcsolatos vasúti célokról - közöttük arról is, amely Abasár és a többi, kelet-mátraalji község vasúti bekapcsolását is említette. A világégés valamennyi tervet elhamvasztotta. Misóczki Lajos 116 HEVESI NAPLÓ 1993. 4.
