Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 4. szám - TUDOMÁNY - Dr. Török József: Mátyás király vallásossága
gazdasági összetevőket hajlandó tudomásul venni a ferences szent tevékenységének és Hunyadi Jánossal együtt végzett nemzetmentő munkájának elemzésekor. A történelmet a keresztény embereken át, s pontosan a hitvalló egyéniségeken keresztül spirituális erők is irányítják, s ezek vizsgálata nem az elméleti teológiára, hanem a múlt teljességét egybefoglaló, együttesen vizsgáló egyháztörténelemre tartozik. Hunyadi János sorsa, alakja egybekovácsolódott Kapisztrán Szent Jánoséval. S a fiatal Mátyásra ez döntő hatással volt. Enea Silvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa (1458-1464) egyik levelében Hunyadi János ajkára a nándorfehérvári csata előzményeként a következő beszédet adja: „Katonák! Ma vagy megszabadítjuk Európát a törökök erőszakos uralmától, vagy elesvén Krisztusért, elnyerjük a mártírok koronáját! Ki ne venne részt olyan háborúban, ahol szép a győzelem, és a legyőzetés üdvösség. ...Védjétek ma Krisztust kardotokkal!" Ez a beszédtöredék ha stilizáltan is, de a lényeget mondja, s ki elmélkedett volna rajta többet, mint Hunyadi két fia? Ilyen apai példát, tanítást feledtetett volna bármiféle széplelkű humanizmus, reneszánsz eszmeiség? Mint történelmünk legnagyobb személyiségeinél, úgy Hunyadi Jánosnál is egységbe, harmóniába ötvöződött össze a kereszténység és magyarság, keresztény vallásosság és tevékeny magyarság. Mátyás király már csak ezt örökölve is gazdagnak mondhatta magát. Az ifjú Mátyás nevelői, Szánoki Gergely és Vitéz János gondoskodtak arról, hogy megismerje a pontatlanul keresztény humanizmusnak, pontosabban humanista kereszténységnek nevezett eszmeiséget, szellemiséget, lelkiséget. Azonban ismét hangsúlyozni kell, hogy a kereszténységnek csak a köntöse volt humanista s középkorvégi, a tartalma, ami a lényeg, az örök változatlan keresztény hit- és erkölcsrendszer. A történelem ismerete fontos volt számára, az üdvösség történetének ismerete nélkülözhetetlen. A csodálatos Mátyás-kálváriát vajon csak hatalma, gazdagsága, művészetbarátsága, pártolása tanújának véljük, vagy megláthatjuk benne a hitet ébresztő szakrális tárgyat 100 HEVESI NAPLÓ 1993. 4.
