Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 4. szám - TUDOMÁNY - Dr. Török József: Mátyás király vallásossága
a szentek közé kellene iktatni. Hozzájárult ehhez az egész gyülekezet, s a tanács erről határozatot hozott. A humanista történetíró Bonfini följegyzése a kortársakat nem ejtette zavarba, bennünket, a késő utókort viszont annál inkább. Az az óhaj, hogy Mátyást „joggal a szentek közé kellene iktatni", minden bizonnyal elhangzott. De a szónok komolyan gondolta, vagy csupán irodalmi fordulatként alkalmazta? Milyen lehetett Mátyás király vallásossága? Lelke rejtekébe lehetséges-e bepillantani? Vallásosságára gazdag életművének mely részéből lehet következtetni a leghitelesebben? Jogos kérdések ezek, annál is inkább, mert a humanizmust pártoló reneszánsz fejedelemnek kikiáltott, s legjobb esetben is csak keresztény humanistaként, tehát inkább humanistaként, mint keresztényként jellemzett király munkásságáról, politikájáról, s ezen belül egyházpolitikájáról a bőséges forrásanyag számos, terjedelmes értekezést, értelmezést ihletett, személyes vallásossága azonban eddig kevésbé került taglalásra. Az ünnepi megemlékezésnek nem lehet föladata egy teljességre törekvő monográfia helyettesítése, mégis néhány, eddig kevésbé hangsúlyozott szempont figyelembevételével árnyaltabbá teheti a magyar középkor utolsó nagy királyáról alkotott képet, s talán figyelmeztetésként szolgálhat a későbbi kutatások számára azt illetően, hogy a gazdag személyiségű uralkodó vallásos, sőt lelki életét is figyelembe kell venni annak ellenére, hogy a kutató éppen ezen a téren találkozik a legtöbb nehézséggel, amennyiben a múlt valóságának hiteles megközelítésére törekszik. A közgondolkodás és a történész sem mentes ettől, a reneszánsz uralkodó átlag-portréját vetíti ki Mátyás királyra, s mert magát a reneszánsznak nevezett jelenség lényegét sem ismeri igazán, az egyszerűsítő következtetések csapdájába esik. Emberközpontúság, pogány életöröm, az antik kultúra hódoló tisztelete, ezek azok a jellemzők, amelyek a XV. század második feléről, a reneszánsz beteljesedésének koráról eszünkbe ötlenek. Tegyük hozzá, ha a legkiválóbb egyháztörténészek Mátyás királyról írt sorait, oldalait, fejezeteit olvassuk, a felsorolt, HEVESI NAPLÓ 1993. 4. 97
