Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 4. szám - VÉSŐ - PALETTA - Szalatnay József: Emlékezet Szinyei Merse Jenőre
elterjedt a híre, hogy Hitler nyomására hozott jogcsorbító, majd embertelenül deportálásba torkolló zsidótörvénytől Horthy kormányzó helyeslésével is első helyen határolta el magát. Hatásköre területén, akik nem igazolták „nagyszülőkig tiszta keresztény származásukat", de a költségvetés személyi létszámában voltak mindaddig kinevezve, vagy szerződéssel szolgálták kultúránkat, elbocsátásukat, illetve kényszernyugdíjazásuk végrehajtását nem vállalta el. Kivételt ebben egyszer sem tett a minisztérium egyik zsidó tisztségviselőjét elő is léptette. Az elnöki osztály személyügyi titkára, akit Szinyei Merse Jenő helyezett ebbe a beosztásba, a nyilas államtitkár követelésére sem adta át senkinek a származást bizonyító iratokat, elrejtve azokat a minisztérium épületén kívül: dr. Szalatnyay Kálmán örököseinél vannak azok mai napig. A nemzeti ellenállásba bizony nem kis veszélyt vállalt minisztériumi kollégáival dr. Pusztay Jánossal, dr. Farkas Lászlóval és Szekeres Kálmánnal együtt. Szinyei Merse Jenő köszönte meg helytállásukat, de az is igaz, hogy régi szolgálati helyükön és beosztásukban maradtak a koalíció idején, amíg 1948-ban, az úgy nevezett „hatalom átvétele" után Ortutay Gyula szégyenletes módon, hamis „koncepciós váddal" elbocsátotta őket is, hogy az utóvéd felszámolásával teljesen kiszolgálja és korlátlanná tegye a kommunista uralmat. Most Szinyei Merse Jenő második legfontosabb miniszteri elhatározására térek rá. Az 1940-ben kierőszakolt törvény a „Művészeti Kamarák" létesítése volt, az egyre erősödő követelés ellenében sem valósult meg, mert az a hitleri nemzeti szocializmus kirekesztő példájának szégyenletes hasonmása lett volna. Elég sok bajt okozott neki a működő Film- és Színművészeti Kamarában felmerült panaszok méltányos rendezése. Elhatározta tehát, hogy a törvény megvalósulása ellen a művészek csendes többségének demokratikus akaratára számít. így az érdekelt művészeti egyesületek, társaságok rendkívüli közgyűlését kérte fel a döntésre, természetesen belügyminiszteri hozzájárulással, hogy titkos szavazás megrendezése útján nyilvánítsák ki a többségi határozatot. HEVESI NAPLÓ 1993. 4.
