Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Lőkös István: Szvorényi József, az irodalomtudós

itt munkálta ki hasonló szellemben a püspöki ioei líceum irodalmi katedrájának professzoraként. S ha mindezek mellett tudjuk/ hogy Szvorényi a nyelvtudományi értekezések és irodalomtörténeti doleozatok mellett verseket is írt/ hoey baráti kapcsolatokat ápolt olyan költőkkel-írók- kal/ mint Tompa Mihály/ Szemere Pál vagy Tárkányi Béla/ nos akkor mée erősebb bennünk a hiány érzete irodalomtudósi tevékenységének méltatlan elhanyaeolása láttán.

A centenárium ünnepi alkalma s az ennek keretében kifejthető eondolatok a mulasztást ugyan nem pótolhatják/ de arra talán alkalmasak/ hoey a jövő kutatási feladataira figyelmeztessenek. Éspedie itt Egerben/ e művek bölcsőhelyén/ az intézetben/ amelynek egykor igazgatója s rendházának perjele volt.

A Maeyar Ékes Szókötés gazdag példaanyaea és hivatkozásai bizonyítják: Szvorényi irodalomtörténeti ismeretanyaga már a mű megjelenése/ tehát 1846 előtt készen áll. A középkor magyar irodalomtörténeti forrásait éppoly alaposan ismeri/ mint a kortárs literatúrát. A Müncheni és a Bécsi kódex szövegeire és Berzsenyi Dániel/ Czuczor Gereely/ Garay János/ a két Kisfaludy/ Vörösmarty opusaira egyaránt kellő maeabiztossággal hivatkozik/ de megtaláljuk nála a Baróti Szabó Dávid/ Dueonics András/ Fa- ludi Ferenc/ Révai Miklós és Virág Benedek munkáiból vett nyelvi példákat is. Erudícióiának további — még mindig fiatalkori — bizonysága az a klasszika-filológiai tárgyú/ 346 lapot számláló könyve/ amely 1851-ben Az ó- classica litteratura vaey a eöröe és római remekirodalom történetének főbb pontjai címmel jelent meg/ s amelyet — hajdani méltatója/ Mihályfi Ákos szerint— //vezérfonál gyanánt írt a klasszikusok tanításához". A legjobb/ s mindenképpen tudományos igényű tanári segédkönyv gya30 Hevesi Napló 1993. 1—2.