Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Pécsi István: Beszédes betűk
- Neked ilyen tanítóra van szükséged. Kissé meglepődött, s Baktayra hivatkozott. De ők nem adták fel.- Ez más, itt az eddig hiányzó többletet remélheted, valamiféle megerősítést, útbaigazítást. Ódzkodott, ám reagálását megértette a majdani oktató, aki így fogalmazott.- Majd akkor jön, amikor megérik rá az idő.- Igaza lett. Felkerestem, s kétségkívül megbabonázott. Amikor először meglátott megfogta a kezem, az övét a fejemre tette, s azt mondta:- Kislányom, te az írásból élsz majd meg, ez lesz a hivatásod.- Sokáig jártam ide. Minden szerdán találkoztunk a Százados úti művésztelepen. Körülültük az asztalt. Mindenki megkapta a feladatát, s leközelebb arról számolt be. Én először semmit sem értettem a kérdésből, hazaérve azonban megfogalmazódott bennem a válasz. Ilyen ritka adottságokkal azóta sem találkoztam. Bármennyire meghökkentő, de a Mester olvasott a gondolataimban, s dilettánsként tökéletesen diagnosztizált is. Olyannyira, hogy megállapításait egy-az-egyben hitelesítették az orvosok. Nagyon sajnáltam, amikor később megtudtam, hogy magánéleti problémák miatt összeomlott, s árnyékává vált hajdani önmagának. Ez persze mit sem változtat azon, hogy tőle is olyan útravalót kaptam, amelyet később sokrétűen hasznosítottam. 28 HEVESI NAPLÓ 1993. 4.
