Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Chikán Zoltánné: Adalékok az egri cipészcéh történetéhez
Adalékok az egri cipészcéh történetéhez Egy céhnapló társadalomtörténeti és nyelvi vonatkozásai Egy régi műhelyhelyiség egyik polcáról került elő az egri cipész céhnek korabeli életét, működését nyomonkísérő több, mint 200 éves protokollum. Ez a kötet a mellette talált másik két kötettel együtt (mesteikönyv, inaskönyv) értékes adalékokkal szolgál az egri cipészcéh töiténetéhez. Közismert tény, hogy a céhek évszázadokon keresztül igen jelentős szerepet játszottak a korabeli társadalom kialakításában. A céhek működési szabályait, a tagok jogait és kötelességeit a cé/i/eve/ekfoglalták össze. Időről időre azonban szükségessé vált a céhlevelek megújítása (így pl. a XVIII. sz. elején majdnem minden céhlevelet felfrissítettek). A céhlevél megújítása mellett arra is sor került, hogy fel idézzék újra és újra azokat a szabályokat, amelyek ellen többden vétettek, és ebből arra lehetett következtetni, hogy megfeledkeztek róluk. A céhnaplók, céhkönyvek érdekes és fontos bizonyságot szolgáltatnak arról, hogy melyek voltak azok a szabály pontok, amelyeket fontosnak tartottak újra rögzíteni, feleleveníteni. Az egri cipészcéh jegyzője 1775-ben tette az első bejegyzést abba a céhkönyvbe, amelynek néhány részletét most ismertetni szeretném. Az utolsó bejegyzés 1874-ből való, tehát 100 esztendő céhgyűléseinek határozatai kelnek életre a lapokból. Ez az érdekes és értékes emlék társadalomtöiténetiés nyelvtöiténetiszempontból is fontos dokumentum. A könyv nagy része — mint a céhnaplók többsége — német nyelven íródott, de a fontosabb határozatokat, bejegyzéseket magyarul rögzítették. 70 Hevesi Napló 1993. 3.
