Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: A szultán és hadszerepe
A török haderő igen jelentékeny részét képezte a zsoldos lovasság, melynek 6 alakulata volt, mindegyik más-más színű zászlóval. A haderő egyik zömét a hűbéres lovasság alkotta, akik szolgálati birtokuk nagyságának megfelelő számban tartoztak jól felszerelt lovas katonákat kiáll ftani. Ezek voltak az úgynevezett hűbéres szpáhik, akik maguk fizették az általuk kiállított lovasaik zsoldját, gondoskodtak élelmezésükről és szállásukról (sátorukról) is. A harcban kitűnt szpáhik szel lemét további birtokadományozásokkal serkentették. Kocsi bej így jellemezte a török hadseregben oly fontos szerepet játszó szpáhikat: „A vallásért és a birodalomért fejét és életét áldozó, válogatott, kitűnő, rettenthetetlen és engedelmes sereg volt... a birodalomhoz hű, tiszta életű és felfegyverzett sereg volt. Minden hűbéres abban a szandzsákban lakott, melyikben szolgálati birtoka feküdt. Ha a birodalom valamelyik zugában ellenség jelent meg, 3 nap alatt valamennyien felkészültek, s amerre kellett menniök, arra siettek." A hűbéres szpáhik harcmódja és fegyverzete hasonló volt a magyar huszárokéhoz;—azaz könnyűfegyverzetű, gyors mozgású könnyű lovasok voltak. A török haderőben voltak úgynevezett irreguláris csapatok is, lovasság és gyalogság egyaránt. Ezeket csak alkalmilag, hadjáratok idejére állították fegyverbe. Nem hagyhatjukfigyelmen kívül a szultán hűbéres országaiból a haditerv szerinti parancsra mozgósított segédcsapatokat sem. Magyarországi viszonylatban a rettegett tatárokról, a havasalföldi és a moldvai románokról van szó. Ezek a segédhadak a merő pusztításon, az országrész lakosságának megfélemlítésén és gyakorta embertelen kegyetlenkedéseiken kívül a török haderővel céltudatosan együttműködő komolyabb hadműveletre alkalmatlanok voltak. Annyiban játszottak azonban az említetteken kívül katonai vonatkozásban szerepet, hogy a török főerőktől távoli országrészekben nemegyszer számottevő magyar, illetve Habsburg fegyveres erőt tartottak lekötve. 68 Hevesi Napló 1993. 3.
