Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: A szultán és hadszerepe

elhatározásából is hadat indftható beglerbég állott, s elnökletével töltötte be vezetőszerepét a beglerbég tanácsa.

Avilájeteken belül több helységet: falut és várost fogott össze a szandzsák, egy-egy bég vezetése alatt.

A törökök magyarországi hódításuk nyomán az elfoglalt területeket haladéktalanul bekebelezték birodalmukba. így például Szulejmán szultán, miután 1541 -ben elfoglalta Budát, a Konstantinápolyba küldött győzelmi jelentésében a következőket íratta: „...Buda városát lakosaival és a hozzátartozó országrésszel meghódítva s birtokomba véve... Magyarországot minden városaival, tartományaival és lakosaival az Oszmán Birodalom többi tartományaihoz csatolva, várparancsnokokat és helyőrséget rendeltem oda védelemre..."

A magyarországi török hódoltság területén a budai (buduni), majd pedig 1552-től még a temesvári tartományt, beglerbégséget állították fel.

A hódítók saját törvényeiknek, szokásaiknak, vallásuknak és gyakorlatuknak megfelelően rendezték be az elfoglalt területeket. Valamennyi földbirtokot elkobozták, s azokat részben szolgálati birtokként a szpáhiknak és a „szent harc"-ban kitűnt harcosaiknak adták hűbérül, részben pedig szultáni, úgynevezett hászbirtokká nyilvánították.

A törökökre jellemző volt hogy vallásilag rendkívül türelmesek voltak, — viszont irgalmatlan adó és szolgáltatási terheket róttak a keresztény lakosságra. Törvényeik szerint vetették ki gyaur alattvalóikra a legfontosabb állami adót: a dzsizje-adót, amit gyakorta harács-adónak, vagy a császár adójának neveztek. Az új török földesúr kapuadót, s a föld terményeiből és jószágállományából tizedet szedett. Mindent, amit csak lehetett, adó alá vontak. Kivetették a legelő-, a malom-, a templom-, sőt még a menyasszonyadót is. Ha gyilkosság történt a helység határában, úgy vérdíjat tartoztak fizetni.

Hevesi Napló 1993. 3.

65