Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Víz László: Az ereklye
Az 1978-i II. Nemzetközi Szindonológiai (lepeltani) Kongresszus után a Torinói Lepel Kutatási Programja nevű amerikai kutatócsoport 120 órán át éjjel-nappal vizsgáltatta az ereklyét, és méréseket végezhetett rajta. A mérések kiértékelése során a lepel hitelességének több, mint elegendő bizonyítéka született meg./Vfav Frei svájci kriminológus (és képzett botanikus) a lepelből vett pormintában talált virágporok alapján rekonstruálni tudta az ereklye történelmi források alapján megállapított útvonalát Jeruzsálemtől Tori nőig. A lepel korát illetően perdöntő F. Filas chichagói professzor felfedezése. A képmás jobb szemén négy tisztán kiolvasható betűt—UCAI — talált, a halott szemére helyezett lepton nevű bronz váltópénz görög feliratának + TIBERIOU CAISAROS, azaz „Tiberius császáré" — részét. A leptont Pilátus verette Kr. u. 29. és 32. között! J. Fieller és A. Adler amerikai kutatók megállapították, hogy a lepelből kiemelt „véres" fonaldarabon valóban vér van: kimutatták benne a hemoglobin, porfirlemezek, protein és vérszérum jelenlétét. Később A Lepel 58 Hevesi Napló 1993. 3.
