Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - VÉSŐ - PALETTA - Séta az egri Ráctemplomban
KINCSEK DOMBTETŐN Séta az egri Ráctemplomban Az ódon kapuhoz öreg utca vezet. Ide már alig hallatszik motorizált világunk fülsértő zsivajgása. Látod még a modern háztömböket, az egy kaptafára készített betonkolosszusokat, ám képük egyre halványodik benned. Érzed és engeded, hogy mindinkább elbűvöljön a Múlt. Sejted és várod, hogy hajdanvolt emberekkel a templom találkozol, s egykori érzelmek, indulatok ejtenek rabul. Az illúzió tökéletes, a „kellékek" korhűek. Benyitsz az udvarra és szembeötlenek az egri Ráctemplom vakítóan fehér falai. Méregzöld füvön léphetsz a temetőkben járók megilletődésével. A halmokat simára egyengették az egymást váltó évtizedek, ám a sírkertet kőből faragott, bizánci keresztes emlékek jelzik. Olvasod a neveket. Arcok, fantázia teremtette portrék villannak fel előtted a rác náció tagjairól, akiknek itt jelöltek ki végső nyugvóhelyet. Megelevenednek előtted, küzdelmeikről beszélnek, az akarást csodálod ezekben a férfiakban, azt, hogy csak azért is konoksággal ragaszkodtak hitükhöz és anyanyelvükhöz. Minden hájjal megkent, anyagiakban bővelkedő, ravasz kereskedők voltak, készek az ésszerű kompromisszumra, de ebben a Hevesi Napló 1993. 3. 53
