Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 3. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában
értékes múltat, emlegették, hogy az egri egyetem gondolata csaknem valósággá érett a negyvenes években, mert nemcsak az egri érsek, az egri akadémia tanári kara, maga a bíboros prímás, Mindszenty József álit a mozgalom élére, amely az állami akarattal szemben be akarta bejezni azt, amit a barokk egyházfejedelmek előkészítettek. Nem rajtuk múlott, hogy a diktatúra elfojtotta ezt a folyamatot. A leköszönő uralom végnapjaitól felerősödött az a nézet, hogy Egernek mégis kapnia kellene egyetemet. Igen, az oktatói kar bizonyos fokú ellenállása folytán csak a hallgatók erkölcsi nyomására kapta a főiskola az Eszterházy nevezetet, de érezhetővé vált, hogy itt valami talán elkezdődött. Aztán tényként kellett elkönyvelnünk, hogy a miskolci egyetem kapta a jogi kart, sőt újabban odakerültek a további karokat megalapozó telepítések, az egri egyetem ügye elfektethető, lényegtelen kérdéssé zsugorodott. Szép csendben. Már mi is igencsak szkeptikusan gondolunk arra, hogy itt valaki abban a szellemben mozduljon meg, mintákkor, az egri barokk időkben. Legújabb tapasztalatunk pedig nem egyéb, mint egy pesti bulvárlapban megjelent, a hely szellemét is idéző fotókkal ellátott írás. A csapkodó vonalvezetésű gondolatsor az Iskolák a határon címet viseli — ugyan miért?, honnan jut ide Ottlik-cím? — és igyekszik, igen vázlatosan, ugyancsak lyukakkal teli logikával azt bizonygatni, nem fejtve ki jóformán sem az igenlők, sem az ellenzők álláspontját, hogy amióta az egyházak visszaigénylik a korábban a tulajdonukat képező létesítményeket, felborult a rend. Mást akarnak a szülők, mást a tanerők, mást az egyházak, megint sajátos nehézségekkel küzd az önkormányzat, anyagiak híján. (A szellemiség körüli eligazodással is akad tüskés gond!) Az egyházi tulajdonok ügyében — bizonyára felhatalmazás alapján — nyilatkozik Czakó István kanonok. Az újságírónő— talán mélyebb ismerője ennek a kérdésnek? — faggatja a felhatalmazottat, rejtélyes intézményekről is beszél, mint a Széchenyi utcán lévőa Szent Vince Nővérek egykori kórházáról, 6 Hevesi Napló 1993. 3.
