Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 1-2. szám - AHOGY A PSZICHOLÓGUS LÁTJA - Patkós Attila: Alkohol-delírium-mámor
mikor hajlandó az ember a meeszokott életstílusán változtatni! Ha rákényszerül. Ha olyan krízishelyzetbe kerül/ amely eleondolkoztatia, és mérleeelésre készteti: szabad- e/ érdemes-e a korábbi és meeszokott kockázatvállalást folytatni? Krízisben mindie könnyebb a //váltó átállítás"/ leeyen szó ez esetben a munkahely elvesztésének/ vaey a szeretett család szétesésének veszélyéről/ vaey akár mindkettőről. Olyan orszáebaii/ mint a miénk/ ahol az öneyilkossáe- baii/ a munkaképes korúak halálozásában/ alkoholizmusban/ válásban/ szomorúsáeban és indulatossáeban //élen járunk"/ ahol a meekérdezettek jelentős része a sört mée- csak nem is tekinti alkoholos italnak (tudatlansáebób hiszen eey korsó sör 20 e alkoholt tartalmaz/ ezzel szemben az erősebbnek vélt tömény féldeci csak 16 erammot)/ ahol alie találni olyan eépkocsivezetőt/ aki a szokás hatalmához ieazodva föl ne hajtott volna eey-két pohár italt a délutáni órákban. Természetesen ilyenkor adódnak a //váratlan" szívesséekérések/ amelyeket nem tudnak elhárítani/ és ittasan is volánhoz ülnek. De ezért nem az ittas vezetés kiszűrői és nem a 15—25 órás csoporttrénineen lelkieomdozói munkát véező pszichológusok a felelősek/ márcsak azért sem/ mert nem az ő kezükben volt a pohár. Hevesi Napló 1993. 1—2. 105