Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Bemutatjuk Miriszlai Miklóst
Bemutatjuk: Miriszlai Miklóst Visszapillantó Székelyudvarhelyen születtem 1957. május 2-án, ám akár az egész Vajai Miriszlai család, én is Marosvásárhelyen és közvetlen környékéhez kötődtem leginkább, ahol gyermekkoromat töltöttem, s 1976-ban az azóta szomorú apropóból híressé vált Bolyai farkas Líceumban érettségizetem, különleges matematika osztályban. Amint azt a két Bolyai hagyományos kultusza megkövetelte, az erőteljes matematikai terhelés dacára, a több mint 400 éves intézet falai között nem szakbarbárokat képeztek, hanem széles látókörű, fogékony értelmiségieket röpítettek ki a művelődés minden területére. Büszkén vallom magam ma is Bolyaisnak. A legtöbb hamuban sült pogácsával Zoltán Ildikó magyartanárnő tarisznyába fel a földkerekség minden tájára szétszóratott társaságot. 1982-ben a temesvári Műszaki Egyetem híradástechnikai szakán államvizsgáztam. Ezen szabadszellemű városban kapcsolódtam be a magyar önképzőkör (Látóhatár) diákművelődési törekvéseibe, és a sanyargatott, de elpusztíthatatlan erdélyi irodalmi életbe. 1978 és 83 között évente egyszer a minap örökre megpihent Székely János biztosított teret verseimnek Marosvásárhelyen, az akkori Igaz Szóban (ma Látó). 1978-ban az Ifjúmunkás irodalmi pályázatán költészet kategóriában vittem el néhány babérlevelet. 1980-ban a temesvári Fra- nyó Zoltán irodalmi kör évi díját ítélték a Széchenyiről írott drámai költeményemnek. 1982-ben jelent meg első verseskötetem (Temesvár, Fáklya kiadó) Sajátidő címmel Mandics György szerkesztésében. 1982 és 88 között Szatmárnémetiben éltem, ahol kialakult bennem a Kő kövön vezérfonala. 1988 óta élek feleségemmel és két kislányommal Füzesabonyban, itt várjuk be a harmadik jövevény érkezését. Számomra mindenek előtt és fölött áll a családom. Hitem szerint nyakas és puritán kálvinista vagyok, ez elsősorban életmódomban, gyermekeim nevelésében, s úgy általában cselekedeteimben és nem a templomban eltöltött órákban tükröződik. A Kő kövön azon adósságomnak az első törlesztési részlete, melyet szülőföldemért, erdélyi mivoltomért minden bizonnyal életem végéig fizetni fogok emelt fővel. A kötetbe azok a városok kerültek be, melyekben hosszabb-rövidebb ideig tartó előfordulásom során valami kitörölhetetlen belémkarcolódott. A könyvből eddig Temesváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szegeden és Egerben jelent meg részlet, gyakran tudtomon kívül, de ez inkább jóérzéssel, mint nehezteléssel tölt el. Az anyag felével 1990-ben megnyertem az Országépítő Alapítvány pályázatát, annak anyagi támogatásával sikerült befejeznem a munkát, a kézírás jellegében Ráskai Lea kódexmásoló szerzetesasszony duktusából ihletődött, (Szent Margit legendája), a mai szemnek is olvashatóvá oldottam Amennyiben erőm engedi a továbbiakban is tartalmilag és formailag is SZÉP könyvek létrehozása az alapvető célom. Az íráson és a metszésen kívül szabadidőmben fafaragással is foglalkozom, ahogy az egy székely nemesemberhez illik. Füzesabony, 1992. augusztus 24. Miriszlai Miklós 11
