Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Monoszlóy Dezső: Sakk (novella)

S ha mégis! Bármilyen roham

Valaki, innen ment tovább,

Zavarna meg, én boldogan

Vitte nem-létező magát,

Bűnhődöm, mert a bűntudat Bánattal jár, zálogot ad,

Mert aki itt gondom-bajom,

És én kiváltom, zár alá

Hálátlanul nyomnak hagyom, Viselje el a Végtelen,

Teszem, hogy benn kiáltaná,

Rejtse el mély redőiben

Amit mindig kell hallanom, Derűsebb éjszakáimon,

Azt a születő másikat,

Mert hogy alanyi alapon

Akit a vágy, az áhitat TereTtérítget nyugtalan

A földi létet vallatom,

Hittel új vonzataiban,

S ha helyeslik a jelzetek, Ritkán fellélegezhetek,

Takarja-védje kalapom,

Mert engedik megsejtenem,

Távolszerzett jogalapon, Téren-időn utazzon át

Hogy moccanás csak mindenem,

Itt-ott találva rokonát -,

Alanyi alap és kalap,

S a gondolat, ahogy szalad,

Vagy közösségi alapon

Ajtót nyit, széttár ablakot,

Más vigye el a kalapom, Én itt kapjak ítéletet,

Híreszteli, hogy itt lakott

Ahogyan elrendeltetett?

1992. május

Monoszlóy Dezső

Sakk

Boldizsár a kávéház legtávolabbi sarkában ült, végjátékot elemzett. Eberhardnak, aki átutazóban tartózkodott a városban, rögtön feltűnt a magános játékos, úgy vélte, legcélravezetőbb, ha a szomszédos asztalnál foglal helyet. Falujában jó játékosnak számított, ismerőseivel szemben átalában nyerni szokott, most is szeretett volna játszani, de nem akart ajtóstul rontani a házba, először a napilapokat tanulmányozta, s csak félszemmel pislogott Boldizsár felé.- Az ördögbe is - morogta félhangosan Boldizsár, és kelletlenül visszahúzta a világos gyalogot. Aztán a lóval próbálkozott, ez se látszott eredményesnek. Már vagy tíz perce húzogatta a figurákat ide-oda, s Eberhard növekvő bosszúsággal figyelte, hogy Boldizsár rosszul lép a lóval. Ez teljesen mesüge, gondolta, de egyelőre türtőztette magát. Csak a huszadik kísérlet után pattant fel izgatottan az asztal mellől.- Bocsánat, maga rosszul lép a lóval - mondta.

Boldizsár meglepetten, mint aki mély álomból riad fel, fordította felé a fejét. - A lóval? - kérdezte.

12