Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 1. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: A színház helyén állott színkörök históriája

egész vármegye legbaloldalibb szellemi és politikai vezéregyénisége, az 1848-49-es szabadságharc egyik kormánybiztosa, aki sziklaszilárd kiállásáért Kufstein várában súlyos fogságot szenvedett el.

A képviselőtestület a város tulajdonát képező - a mai Dózsa György tér keleti oldalán álló - úgynevezett „Hosszúpince" nevű épületet adta át állandó színház építése céljára, azonban ezt a határozatot, noha Heves vármegye is jóváhagyta, a belügyminiszter megsemmisítette, nem járulván hozzá a város tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséhez.(!)

Ezt követően, 1881. július 17-én tartott városi képviselőtestületi ülés olyan határozatot hozott, hogy „az építendő színház részére a Hunyady-féle városi területet (azaz a mai Gárdonyi Géza Színház helyét!) jelöli ki." Igen-igen tanulságos idézni a képviselőtestületi közgyűlés telibetaláló indoklását: „...Tekintve, hogy... úgy terjedelme, a belvároshoz való közelsége, mint fekvésénél fogva, a közegészségügyi szempontból is a kívánt célnak tökéletesen megfelel..."

Egerben az állandó színház építését a helyi lapokban többhasábos, nem egyszer folytatásos, valóságos cikktanulmányok nemcsak sürgették, de követelték; bár voltak a nemes kulturális kezdeményezésnek tekintélyes konzervatív ellenzői is. A vita folyt-folydogált; s közben gyűlt is valamelyes summa az „Egri Színházegyesület és Részvénytársulat" pénztárába, mely azonban közel sem volt elegendő a kitűzött célnak valamelyes megvalósítására.

Az egri állandó színház építése körül kirobbant heves vitát váratlanul eldöntötte 1882 nyarán Krecsányi Ignác debreceni színházigazgató. Krecsányit és színvonalas társulatát Egerben nagyon jól ösmerték, hiszen például 1877 áprilisában egy egész hónapon át játszott a megyeszékhelyen. Olyan nívós műsorral és előadásokkal szórakoztatta az egri közönséget a Széchenyi utcai Kaszinó elsőemeleti nagytermében, „aminőben eddig nem volt része városunk lakosságának soha." Majd ismét megfordult a Krecsányi-társulat Egerben, és forró sikert könyvelhetett el.

1881 márciusában Krecsányi levelet intézett a városi tanácshoz, melyben közölte, hogy saját költségén kíván színkört építeni előadásai céljára. Ebben az évben ugyan nem jöhettek el színészei Egerbe, de 1882 elején Krecsányi uram személyesen utazott városunkba, hogy megszerezze a városi tanács hozzájárulását a színkör építéséhez. A debreceni szín- igazgató bátor kezdeményezése sikert hozott. Ezt jegyezték fel az 1882. április 30-iki „képviselői ülés" jegyzőkönyvébe:

„...Krecsányi Ignác színigazgató kérése folytán megengedtetett, hogy a nevezett színigazgató által, a városi tanács részéről kimutatandó helyen felállítandó színkör ... háboríttatlanul állhason, s abban folyamodó igazgató társulata tarthassa az előadásokat..."

E jogerős határozat értelmében Eger város tanácsa a Hunyady téren, - a mai Gárdonyi Géza Színház helyén - jelölte ki Krecsányinak színháza, illetve színköre helyét. A munka hamarosan megindult, de sajnálatosan építési tervezete nem maradt fenn. Természetesen Krecsányi színköre merőben fából készült. 1882. július 15-én arról tudósította olvasóit a helyi lap, hogy „Krecsányi színköre a Korona (azaz a mai Park Hotel) előtti Hunyady-téren már készül."

Az építkezést késleltette, hogy a városi mérnök „a már e hó eleje óta készült faalkotmányt, némely alkatrészek korhadtsága miatt lebontatta."

De ezt követően a munka még gyorsabban haladt tovább, mert 1882. július 8-án „megkezdte játékát a társulat a Hunyady-téren épített színkörben."

27