Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 3. szám - TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: A 90 éves IBUSZ jubileuma ürügyén
90 éves IBUSZ jubileuma ürügyén 1902. augusztus 29-én gr. Eszterházy Mihály, Dessewffy Arisztid, Hoffmann Sámuel (a Hoffmann S. és V. Szállítmányozási Cég tagja), Láng József (a Nemzetközi Hálókocsi Társaság egyik vezetője), Szlatényi Béla (a Thos. Cook and Son fiókirodájának vezetője), és Gálos Kálmán újságíró - Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával megalakította Budapesten az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt-t (IUV). Ez a vállalat elsősorban azért létesült, hogy a hazafias és nemzeti fontosságú idegenforgalmi ügyet diadalra segítse - fogalmazta meg az IUV működési okmánya. Célját már a működés első éveiben elérte. Jogutóda, az 1926. december 11-i megegyezés szerint az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt lett, amely a II. világháború vérzivatarait is átvészelte, és a háború utáni válságos években, valamint a pártállam idején is talpon maradt. Fennállásának 90. évfordulóján azzal tisztelgünk küzdelmekkel és eredményekkel teli múltja előtt, hogy 1944-ig felidézzük jelentős szerepét megyénk egyik fontos idegenforgalmi tája, Gyöngyös és a Mátravi- dék kapcsolatában. A modern értelemben vett idegenforgalom Heves megyében Eger után legkorábban Párádon és Gyöngyös környékén bontakozott ki már a múlt század elején. Az előbbinek a fürdőkultúrája és patinás barokk arculata, az utóbbi kettőnek közvetlen környéke, továbbá a Mátra természeti szépsége, értéke, pihentető-gyógyító ereje vonzotta egyre inkább a látogatókat, kirándulókat. A gyöngyösi és mátrai szervezett idegenforgalom 1887-ben indult a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya tevékenységével. Ez és utóda, a Magyar Turista Egyesület Mátra Egylete (MTE ME) megalapozta, majd felvirágoztatta azt a turisztikát, amely az idegenforgalom egyik fő támasza, területe lett. Az I. világháború alatt és után sem tört meg a mátrai turista- és idegenforgalmi élet, bár a mátrai szállodákat és panziókat 1919 tavaszán „ismeretlen személyek" kifosztották, és közel egy éven át csak a parádi gyógyhely, meg egy-két mátrafüredi és mátraházi szálloda fogadott vendégeket. Különben is az utazásiüdülési kedv 1919/1920-ban országszerte minimálisra csökkent. Egy évtized múltán, az ME 1929. szeptember 2-i elnökségi ülésén már élénk idegenforgalomról számolt be dr. Bakó Oszkár városi tanácsos: „Új jelenség tapasztalható, a Mátravi- dék teljes bekapcsolódása az idegenforgalmi vendéglátásba." Ebben vitathatatlanul az IUV-nak is szerepe volt. Gyöngyös már 1922-ben kapcsolatot létesített az országos hatókörű IUV Rt-vel. Az itteni fiókirodát még az év végén megnyitották. Hatóköre a roppant tevékeny dr. Puky Árpád polgár- mester 1926. évi közbenjárására 1927-től immár az IBUSZ fiókjaként az egész Mátra vidékre kiterjedt. Az ügyintézője dr. Bakó lett. Az IBUSZ révén Gyöngyös előnyös idegenforgalmi kapcsolatokhoz jutott, mert a hazai látogatókon túl a külföldi turisták folyamatos, ide- és a Mátrába utazását is szervezte. Dr. Puky, Gyöngyöst és a Mátrát a hazai idegenforgalom jelentős területévé akarta emelni. Ennek érdekében dr. Bakó előterjesztésére 1927. május 2-án a képviselő-testületi tanácskozáson nagyarányú (több pontjában a lehetőségeket jóval meghaladó) fejlesztési tervet fogadtatott el. Erre a tervre alapzva Eger, Salgótarján és Miskolc idegenforgalmi szakembereivel is tárgyalt egy észak-magyarorszá30
