Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - VÁLASZOL A SZERKESZTŐ
Válaszol a szerkesztő Balogh Ernő, Budapest: Kedves Ernő! Mások hívták fel a figyelmet az általad szerkesztett lapban megjelent írásra, amely becsületsértőnek is minősíthető hangnemben vagdalkózik. Nemcsak ellenem, hanem mindazok ellen, akik vették maguknak azt a bátorságot, hogy gondolkodni mertek, hogy egy hipotézis nyomába eredtek, s tisztázni akarták, hogy legenda-e vagy valóság Petőfi szibériai tartózkodása, illetve halála. Úgy vélem, neked nem kell bizonygatnom, hogy valódi tudomány csak ily módon haladhat előre. Ha nem ez történne, akkor mindenki csak a megtanult ismeretek szentségére esküdne, s mindnyájan megrekednénk, becsontosodnánk, elszürkülnénk. Valaha te is ekként vélekedtél, amikor a rossz emlékű MSZMP Központi Bizottságának apparátusában tevékenykedtél. Igaz, nyers hangú reagálásodban azt mondod, hogy már akkor sem hittél a vállalkozásban, de hát nem cselekedhettél másként. Vagyis, ezt kívánta a pártregula. Ne haragudj, de ezzel az állásponttal soha nem értettem egyet, mert tisztességgel képviselt etikai töltésű alapállás nélkül semmi értelme sincs arasznyira szabott létünknek. Én nem hiszek a kétarcúságban, s ezt a meggyőződésem a bukott rezsim — ennek bizony, magas sarzsijű főtisztviselője voltál — számomra nem éppen rózsás időszakában is konokul vallottam, s kizsákmányoló, osztályellenség szülötteként sem léptem vissza. Nem bánva a fölényes, a kegyúri kezelést, a hatalom esetleges kegyeskedő elnézését, vagy nesze semmi, fogd meg jól jellegű ígéreteit. Szerencsére gyökeresen megváltozott a világ, hála Istennek összeomlott az általam komolyan sosem vett marxista ideológia, illetve eszmerendszer, s mire ezek a sorok megjelennek, már az az új rend honol, amely szakít még a parfümözött posztsztalinista megnyilvánulásokkal is. Nekem nem kell tülekedni — hasonló helyzetűek kollégáim is — azon a damaszkuszi úton, ahol most szoronganak a köpönyegforgatók. Látod, ebből a szempontból valóban Cassandra voltam. Igaz, hogy néma, hiszen valamennyire is értelmes ember ész nélkül aligha rohan a falnak. Mégis — sokakkal együtt — sejtettem, hogy ami elkövetkezik, mellőzi majd az olyasfajta indulatoskodást, csapkodást, amely írásod aligha dicséretes hangnemét jellemzi Remélhetőleg megkísérted a belső metamorfózist. Próbáld meg, hátha megy. Ehhez kívánok őszinte üdvözlettel sok sikert. * A Petőfi-ügy kapcsán publikált Kiszely István-írásr ea gál á sr a késztette a nemzetközi hírű antropológus szakmai ellenfelét, dr. Farkas Gyulát, a szegedi JATE tanárát. Reklamáló levelét eljuttattuk az érintett kutatóhoz. s mindkettőjüket értesítettük arról, hogy a folyóirat egyik számában együttesen közöljük a vitaanyagot. Ezt követeli a szerkesztői etika, a holnapok alapvető regulája. A majdani publikálással — részünkről— a vitát lezártnak tekintjük. « Következő számaink tartalmából Párttagkönyv és perverzió Folytatódik Zahemszky László Berija magánéletének elrettentő epizódjait felelevenítő sorozata, amely — többek között — azt érzékelteti, hogy milyen is volt valójában a nép képviseletére hivatkozó szadista diktatúra. A Celladam-program Folyóiratunk ezután arra vállalkozik, hogy egyes számaiban a sokrétű Celladam- program elképzeléseit ismertesse. Bemutatjuk a gyorsan gyarapodó szűrőállomásokat, érzékeltetjük a környezetvédelmi vonatkozásokat, s beszámolunk a pillanatnyilag gyors hatású szer gyógyszerré minősítésének alakulásáról is. Poéma, a hadifogság borzalmairól Jobbágy Károly egyik legnevesebb költőnk, akit a semmibe tűnt Kádár-rezsim mássága miatt következetesen mellőzött. Négy évtizedig őrizte íróasztalfiókjában a szovjetunió96
