Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Páskándi Géza: A költő visszatér
JOHANN a szolgája CSÍTÁRI VILMOS nemes ifjú, a gróf unokaöccse GYÖRGYFALVI ZSUZSANNA nemeskisasszony, fentebbi szerelme GYÖRGYFALVI TIVADAR őrnagy, a Zsuzsanna atyja KALÁRIS ILON, SÁRGARIGÓ OTTOKÁR vándorszínészek KOSSUTH LAJOS a szabadságharc magyar vezére SZEMERE BERTALAN magyar belügyminiszter VASVÁRI PÁL tanár, márciusi ifjú LEÖVEY KIÁ RA tanárnő, a harcostársa TELEKI BLANKA grófnő, szintén PETŐFI SÁNDOR a magyar forradalom legnagyobb költője AVRAM 1ANCU az erdélyi románok vezére BEM JÓZSEF lengyel tábornok, a magyar szabadságharc egyik legnagyobb hőse CSÁNYI JÓZSEF Erdélyben Kossuth kormánybiztosa TÖMLÖC1GAZGATÓ ' DRAGOS Kossuth román híve CORBU román parasztharcos APPONYI gróf, a császár magyar híve ISTVÁN FŐHERCEG, Magyarország nádora METTERNICH HERCEG, volt miniszterelnök OROSZ ŐRNAGY HATVANI IMRE őrnagy, egy szabadcsapat vezére I. FERENC JÓZSEF az új, ifjú császár és még sokan mások: tüntető népek, katonák mindkét részen, nemzetőrök, szabadságharcosok, tömlöcőrök, tündérek, felkelő asszonyok ésatöbbi. Történik: 1848 — 49-ben Bécsben és Magyarországon, illetve 1866-ban, a kiegyezés „előestéjén” hazánkban. Megjegyzés: A darabban már a fenti — kiírt nevű — személyek is több szerepet játszanak, hiszen közülük sokan egymással soha, vagy csak máshol, más időben találkoznak. így erre mód adódik. Még az sem baj (bár a maszknak jónak kell lennie), ha a néző felismeri a színészeket, hiszen a több szerepet a „színház a színházban”, a vándorszínészek számának szűkössége indokolja. Nyilván a föntebb ki nem írt — beszélő — személyek szerepeit is a fentiek alakítják. Számítása- inkszerint 15— 16 jolly-joker(vagy: fregoli) típusu színész megoldhatja az összes többi szerepet is. Természetesen mindehhez még statisztéria, segédszínészek, kaszkadőrök is kellenek. ELSŐ RÉSZ A színpad, a díszlet érvényesíti a szabad természetet (fákat stb.) is. A háttér, oldalterek élők és hatnak. A nagy színpadot keretszerűen, miként a baldachinos ágyakat, valamilyen motívum — például hatalmas, kétfejű sas — födi, „koszorúzza”. A sas két szárnyának két végén előrenyúló szószék vagy emelvényszerű kiképzés, akár egy mérleg serpenyői. A jobb oldali, sajátszerűen benyúló emelvényt hatalmas Kossuth-kalap díszíti. A bal oldalit a császár koronája. A jobb oldalon általában a magyarországi forradalmárok, szabadságharcosok jelennek meg, a bal oldalon a császárpártiak. Díszlet egyébként alig akad a színen, az viszont jobbára mindig ott van (szimultán). Sokszor csak a szövegből, esetleg egy-két jelzésből derül ki, éppen hol vannak. Maga a kissé stilizált jelmez is árulkodik a helyről, időről. A fontos az, hogy a tér tágas, szabad legyen a „sas alatt”. A szereplők hátulról, két oldalról, sőt a nézőtér felől is közlekednek. A tömeg mozgása. Az legyen az érzésünk, hogy a forradalmi tömeg állandóan kígyózik: elölről középre, majd hátra, oldalra, ismét előre stb. Kvázi: élő függöny ez, amely az eseményeket nemcsak magyarázza, nemcsak az időmúlást jelzi, mint a Petőfi-szavalatok is, hanem elő- vagy hátterül szolgál magának a történetnek is. A tömeg mögött szinte mindig készül már az új színhely díszlete, ha épp jelzésszerűen is. Mintha a szereplők eme élő spanyolfal mögött öltöztek volna fel. Ez a mozgás nagyon dinamikus legyen. Az énekszámok nem akasztják meg a cselekményt, hanem együtt haladnak, ha pedig nem — új időt, új színhelyet jelentenek. Nem betétek! A muzsika néha „vezérzene”, a sokaság erre mozog. Van persze hangulatkeltő háttérzene is. A muzsika alapján: 1. folklór, 2. szalonmuzsika, 3. katonazene, 4. azimentiek stílusában kitalált úi zenei effektusok állnak. (Természetesen a folklór a különféle etnikumok népzenéjének felhasználásával. A zenének 1. lesz tehát idő- és színhelyfestő jellege. Például az erdélyi színtér, ezt a román és szász zenen u vumok is jelzik.) Az itt jelzettnél több „krónikás” Petőfi-verset is lehet alkalmazni, nemcsa t időátkötés, hanem a hangulatkeltés okán is. 7
