Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Az első szabad választások Heves megyében
nyékét követően. Minden településen létrejöttek a Magyar Kommunista Párt (MKP) helyi szervezetei, szinte minden faluban és városban megalakították a Szociáldemokrata Párt ÍSZDP), a Független Kisgazda -, Földmunkás- és Polgári Párt és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) szervezeteit, a települések kis hányadában pedig sor került a Polgári Demokrata Párt (PDP) helyi szervezetének létrehozására is. Más pártok Heves megyében a választások előtt nem működtek, ebből következően a nagy mérkőzésen ezek a szervezetek indultak. A legnagyobb taglétszáma az MKP-nek és a kisgazdapártnak volt. A többi pártoknak megyénkben nem volt jelentősebb tömegbázisa. Az MKP bázisát elsősorban az ipari és a bányásztelepülések lakói, a falvak agrárproletáijai és szegényparasztjai alkották. A kisgazdapárt tagságának többsége a gazdag és középparasztságból, értelmiségből és a volt uralkodó osztályok el nem menekült egyedeibol tevődött össze. Az Országos Nemzeti Bizottság október elején a választásokon induló pártokról kimutatást készített, és a belügyminiszter november 4-re tűzte ki a választások időpontját. A pártok közötti küzdelem azonban már jóval korábban, augusztusban megindult. A küzdelemben a pártok különböző formákat és módszereket alkalmaztak. Minden induló szervezet tartott választási nagygyűléseket, ahol a képviselőjelöltek indultak. Az MKP szeptember 16-án Egerben rendezett nagygyűlést, ahol a párt főtitkára, Rákosi Mátyás és a megye listavezető képviselőjelöltje, Kádár János volt a szónok. Szeptember 30-án a gyöngyösi nagygyűlésen a kommunisták nevében Kádár János és Újhelyi Szilárd beszélt. Ugyanezen a napon Egerben, a Kisgazdapárt nagygyűlésén Oltványi Imrepénz- ügyminiszter volt az előadó. Az SZDP rendezvényén pedig A ntal Gyula, a párt egyik fővárosi vezetője szónokolt A kisgazdapárt október 14-i hevesi gyűlésén Soltész Jítnoí képviselőjelölt és Nagy Lajos tartottak előadást. A Nemzeti Parasztpárt rendezvényén október 21 -én ebben a községben Veres Péter és Kerek Gábor beszélt. Szintén ezen a napon Gyöngyösön az SZDP tartott választási nagygyűlést, amelyen az igazságügy-miniszter jelent meg. Egerben október 25-én Bán Antal iparügyi miniszter fejtegette pártjának célkitűzéseit. A választások napja előtt, november elsején a megyeszékhelyen Kádár János ismertette az MKP programját. A választási nagygyűléseken kívül minden induló párt szervezett népgyűléseket, röp- gyűléseket és réteggyűléseket Ezeken általában a pártok megyei, járási és helyi vezetői szóltak az egybegyűltekhez. Folytattak házi agitációt és egyéni elbeszélgetéseket is. A szóbeli agitáción kívül minden párt felhasznált írásos eszközöket. Rengeteg röplapot, plakátot, brosúrát jelentettek meg és osztottak szét. A különféle rendezvényeken a pártok országos és helyi programjaikat ismertették, illetve azok jelentőségéről igyekeztek meggyőzni a népes hallgatóságot. Az MKP programjának lényege az ország háború utáni újjáépítésére való mozgósítás volt Ez a feladat állt az SZDP választási propagandájának középpontjában is. A Nemzeti Parasztpárt legfontosabbnak a dolgozó parasztság megnyerőét tartotta Ezt fejezte ki a szervezet úgynevezett „Kiskátéja” által megfogalmazott azon jelszó, hogy „szabad országban, szabad földön öntudatos, szabad parasztság.” A kisgazdapárt választási programjának centrumában a polgári demokrácia és a polgári életforma „örök eszméi” állottak. A Polgári Demokrata Párt a polgárság jövőjéért és a polgári demokrácia sikeréért küzdött. A választási küzdelem különösen éles volt a kommunisták és a kisgazdák között. Ez utóbbiak a kommunistákat a magántulajdon, a vallás eltörlésének kezdeményezésével s a család szétzüllesztésével vádolták. Szemére vetették az MKP-nak, hogy soraiba számos helyen befogadta a kis nyilasokat. A kommunisták részéről a kisgazdák felé a legfőbb vád az volt, hogy ez a párt különféle reakciós elemek, s a levitézlett volt uralkodó osztályok képviselőinek gyűjtőhelye. A kisgazdákkal szemben hangsúlyozták, hogy az MKP a magántulajdon talaján áll, a vallást mindenki magánügyének tekinti, és a család intézményét szentnek tartja. 'A politikai küzdelemmel párhuzamosan folyt a technikai előkészítés. Fontos feladat volt a szavazásra jogosult személye összeírása és a szavazókörök kialakítása. Megyénkben 815 szavazókört létesítettek, amelyből 807 bel- és 8 külterületi volt. Egy-egy körre 57
