Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - TUDOMÁNY - Szüle Rita: Vendégünk volt Császárné Benke Mária természetgyógyász
szívlelendő, elszomorító adat; Magyarországon évente 13 ezer ember hal meg in farktusban, 3 millió azoknak a száma, akik súlyfelesleggel küszködnek, s a magas vérnyomásban szenvedők tábora is évről évre gyarapszik. A gondos, szakszerű or vosi kezelések, a kitűnő műszerek, a medicinák az életkilátásokat javítják ugyan de legjobb, ha a bajt megelőzzük! A már említett kórok ugyanis nem egyik nap ról a másikra bukkannak fel. Az érelmeszesedés például korán kezdődik, tünetei azonban később jelentkeznek. Kialakulását veszélytényezők is gyorsítják, mint pél duál a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás, a dohányzás (hazánkban — a csecse mőket is beleértve — az egy főre jutó cigaretta évente 3250 db!). Legfőbb gyógyír tehát az egészséges életmód. Ehhez nyújtanak segítséget, ad nak hasznos tanácsot a természetgyógyászok, a különböző egészségnevelő csopor tok, amelyek a helyes étrend kialakítása mellett olyan gyógyító eljárásokról is tá jékoztatják az érdeklődőket (reflexológia, akupresszúra. jóga), amelyekről néhány évvel ezelőtt még beszélni sem volt ajánlatos. A Népújság és a Hevesi Szemle közéleti klubjának legutóbbi rendezvényén Császárné Benke Mária természetgyógyász bizonyította saját példájával, hogy a lehetetlen. menthetetlen helyzetből is van kiút. A vidám, örökmozgó asszonyról ke vesen hinnék, hogy évekkel ezelőtt már az öngyilkosság gondolatával is foglalko zott. Rettenetes fejfájásai, állandó egyensúlyzavara kibírhatatlanná tette életét. A lába folyton megdagadt és fájt, járása — kétrét görnyedve — csak néhány méter re korlátozódott. A gyógyszerek, a kezelések hatástalanoknak bizonyultak. E súlyos bajok gyökerei Császárné szerint gyerekkorába nyúlnak vissza, és a helytelen táplálkozással magyarázhatók. Kedvence volt a szalonna, s az egyéb zsíros, túlfűszerezett étel. Sokáig ő is azt hitte, hogy „amit megeszek, abból baj nem lehet, ami ízlik, nem árthat”. Kamaszlány volt, amikor az első fejfájások jelentkeztek, aztán egyre erősöd tek, s 26 évesen már az ő kórlapjára is felkerült: Arteriosclerosis cerebri. Agyi érelmeszesedése egy nyolcvanéves emberével egyezett meg. Néhány évvel ezelőtt, amikor már fájdalmait semmi sem csillapította, nővére és dr. Kenyeres Károly — mindketten természetgyógyászok — kérésére, unszolására „új életet” kezdett, ami először keservesen indult. Egy hétig ivókúrára fogták, amelynek az volt a lényege, hogy a felesleges salakanyag eltávozzon szervezetéből. Ezt követte egy, az addigiaktól teljesen ellentétes étkezés, olyan elemekkel, mint a szója, a kukoricadara, olajos magvak, köles, búzacsíra. Búcsút mondott egyszer s mindenkorra a zsíros ételeknek. A terápiához a jógalégzés és a mozgás is társult. Mindkettő nagyon fontos, hí szén a sejtekben és az egész szervezetben az oxigén segítségével történik a savak eltávolítása, ki- és belégzéssel. De a legjobban összeállított reformétkek sem érnek sokat, ha ritkán tartózkodunk a levegőn és keveset mozgunk. Császárné Ben ke Mária tornagyakorlatokkal is bizonyította, hogy már a múlté a görnyedt test tartás, az egykor hajlíthalatlan nyak és végtagok, hiszen úgy mozgott, tűi a hat vanon, akár egy tornász. Fájdalmai — nyolc év kitartó munkájával — teljesen megszűntek. Az orvosok is igazolták, hogy egészséges. A hosszú évek alatt azonban Császárné nemcsak magával, hanem a környezetével is harcolt, hiszen sokan nevetségesnek, esztelenségnek tartották azt, amit csinál, megmosolyogták, összesúgtak a háta mögött. Ma már senki sincs orvos ismerősei, családtagjai, barátai, munkatársai között olyan, aki kételkedne ebben a „gyógymódban”. Az esemény végén a természetgyógyász rögtönzött kóstolóval azt is bizonyította, hogy a szójából, zöldségekből és fűszerekből készített ennivalók nemcsak szemet gyönyörködtetőek, ízletesek, hanem vetekszenek a magyaros húsételekkel A növényi eredetű anyagokból éppen olyan finom töltött káposzta, pörkölt, fasí- rozott készíthető, mint sertés- vagy marhahúsból. Császárné megnyerő lényével, szuggesztív előadásával bizonyára sokakat elindított egy új útra, amelynek célja — az egészségmegőrzés mellett — a hosszú, boldog, cselekvő, magunk és mások hasznára való élet. Ehhez adjuk közre dr. Oláh Andor természetgyógyász bölcs mondását: „Az a legfontosabb, hogy bízzál magadban és erődben, abban, hogy érdemes elindulni, és ha már elindultál, továbbhaladni!”. 77
