Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Erdélyi Győző: A magyar nyelvű oktatás helyzete Erdélyben

nelmet és a földrajzot. Az V—VIII. osztályban a román nyelv és irodalom, vala mint a történelem és a földrajz román nyelvű tanítása mellett minden tantárgy címét, alcímét, szakkifejezéseit és alapvető fogalmait románul is le kellett adni és számonkérni.

Az ötvenperces órákon nehéz megvalósítani a kétnyelvű oktatást. A magyar- tanulók túlterheltek, nehezen tudják elsajátítani az anyagot. Az igazgatóság és a szakfelügyelet minden tantárgy keretén belül az ellenőrzés alkalmával a hangsúlyt kimondottan a román nyelv ismeretére és helyes használatára fekteti. A szülők, látva gyermekeik kínlódását a felső tagozat kétnyelvűsége miatt, már az első osztályban román tagozatra járatják őket. Így még inkább csökken a magyar iskolák száma. Az ottani értelmezés szerint mindez a nemzeti kisebbség kérésére történik, a forradalmi öntudat és a szocialista hazafiság kiteljesedése jegyében.

Az utolsó nyolc évben egy olyan nyolcosztályos iskolában dolgoztam, ahol a tanulók létszáma kétezer körül volt, ennek 70—75 százaléka magyar. 1980-ban a román tagozaton az V—VIII. osztályban 2—2 párhuzamos osztály működött (ősz szesen 8) és 5—5 párhuzamos magyar osztály (összesen 20). A román osztályokban 20—25, míg a magyar nyelvűekben 34—39 tanuló. Egyenlő esélyek a minőségi munkára?!

A célkitűzéseknek megfelelően évről évre csökkent a magyar osztályok száma és növekedett a románoké. Az 1987 88-as tanévben a román osztályok száma elérte a tizenhármat, míg a magyaroké tizenhatra csökkent. Az arányváltozás a hivatalos politika eredménye: a magyar tanulók „önkéntes átíratása a román tagozatra”.

Az 1987 '88-as tanévtől a magyar tagozaton a már említett tantárgyon és mód szeren kívül románul kellett tartani a technika, a testnevelési és az osztályfőnöki órákat, a politikai tájékoztatókat, a honvédelmi ismereteket, és valamennyi tanórán kívüli foglalkozást. Az iskola területén csak románul szabad beszélni. Az igazgatónk, a nevelési munkáért felelős igazgatóhelyettes és a párttitkár (mindhárom román) felváltva kémlelt utánunk, hallgatózva a magyar osztályok ajtóinál, melyikben szólalnak meg magyarul. Velem is megtörtént, hogy nevelő órán (osztályfőnöki) „elszóltam magam”, magyarul szóltam tanítványaimhoz. Óra után, a tanáriban az igazgatóm azzal fogadott, hogy ha ez még egyszer megtörténik, összekötöz- tetve vitet el az iskolából a rendőrökkel! Ide „fejlődött” az alkotmány által biztosított anyanyelvű oktatás.

A nyolcadik osztályban nem fejeződik be a kötelező oktatás. Az 1970,/71-es tanévtől minden tanulónak tíz osztályt kell végezni. Kétlépcsős középiskolai rend szer épült ki. Az első lépcsőhöz tartozik a IX. és a X. osztály, míg a második fokozathoz a XI. és XII.

önálló magyar középiskola csupán a nagyobb, teljesen magyarlakta városokban található. A román nyelvű középiskolák mellett „úgynevezett” magyar IX. és X. osztályok is működnek, amelyekben a tantárgyak többségét románul tanulják. A tíz osztály elvégzése tulajdonképpen a kötelező általános iskola, amely semmilyen képesítést nem nyújt. A XI. osztályba jutásért felvételi versenyvizsgát kell tenni. Általában a legtöbb középiskolából hiányzik a magyar XI. és XII. osztály. Ha létezik, akkor is 3—4 párhuzamos román osztály mellett, egy vagy egy fél osztály. Olyan szakközépiskola, amelyik egy bizonyos képesítést ad, mint például az egészségügyi iskola (ápolónő, laboráns, fogtechnikus), csak román nyelvű létezik. Magyar óvónő-, vagy tanítóképző 7—8 megyének egy 36 létszámú osztály.

A X. osztály elvégzése után szakmunkásképző iskolába lehet iratkozni. Ezek 6—18 hónaposak és csak román nyelvűek. Bármilyen nyelven végezték a X. osztályt, a felvételi vizsgákon csak románul adják a tételeket, ezért a többségükben magyarok lakta területekről származók bejutási lehetősége kizárt. Mindössze segédmunkásként helyezkedhetnek el, ha találnak munkahelyet (főleg a mezőgazdaságban.)

A magyar nyelvű főiskolákat és egyetemeket 1955-től napjainkig teljesen felszámolták. Egyedül a kolozsvári egyetemi központban működik egy magyar nyelv és irodalom főszak és egy idegen nyelv mellék szak: magyar—angol, magyar—francia, magyar—német, magyar—orosz kar. Ez is halálra van ítélve. Évről évre csökkentik a felvett hallgatók számát. 1983-ban a négy kar mindössze 15 helyet hirdetett meg és ennyi hallgatót vettek fel. 1985-től már csak 7 hallgatót.

Érdekes, hogy bármilyen más két nyelv (angol—francia, olasz—spanyol) párosításéi kar létezik szinte minden egyetemi központban, legalább 25—30 hallgatóval évfolyamonként, csak magyar főszakon nem lehet országos viszonylatban egy 20— 25 hallgatóval rendelkező első évet indítani abban az országban, ahol több mini kétmillió magyar él.

69