Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 6. szám - TUDOMÁNY - G. Vargha László: Szilvásvárad erélyei

pontból például a Borsodi-medencével, a Sajó völgyével szemben Szilvásvárad kedvezőbb helyzetben van. Ilyen tényekre is fokozottabban ügyel majd az új feltételrendszer. Ezért például jónak tartható javaslat, az ilyen helyeket a gyógyhely (másutt sem árt) betegellátási célt szolgáló részére célszerű védett területté nyilvánítani, hogy a gyógyítás és gyógyulás zavartalansága biztosított legyen. Ilyen feladatok ellátására helyes, ha a településen intézőbizottság létesül. Például az 1929. évi fürdőtörvény alapján a gyógyhelyeken „gyógyhelyi bizottságok” működtek. Ezek vetették ki a gyógyhelyi illetékeket, határoztak a felhasználás felett és előterjesztéseket tettek a gyógyhely fejlesztése érdekében. Ma többfelé úgynevezett intéző- bizottságok működnek. Például a Balaton intézőbizottság.

A szilvásváradi tervek megvalósulásához a kormány is támogatást nyújtott. Például 1984-ben, a fogathajtó világbajnokságra való felkészüléshez 60 millió forintos támogatást kapott a település. Ez hasznos volt, mert hazánkban bizonyítottan az üdülő- és gyógyhelyek a gazdasági fejlődés egyik legjelentősebb tényezőivé váltak. A jövőben még inkább így lesz, ha rossz szabályozókkal nem rontjuk el. Nem elhanyagolható, amit W. Pahr, a WTO főtitkára mondott: „az ezredfordulóra a turizmus válik a világ legnagyobb iparágává". (Nálunk jelentős a gyógy-idegenforga- lom.) Ez „láthatatlan” exportot is teremthet, mert az élelmiszer-gazdaságunk által előállitott minőségi terméket itt, helyben adhatjuk piacra. Tehát így Szilvásváradon a fóliás termelés is hasznot húzhat. Az emberek szabadideje egyre növekszik, így a hazai szociálturizmus növekedésére is számítani lehet, ha kissé stabilizálódik a mostani nehezebb gazdasági helyzet. A munkával együtt járó stresszhatások, az ismert fürdőhelyek zsúfoltsága, a nagyobb települések rossz levegője és zaja, arra ösztönzi az embereket itthon és külföldön is, hogy minél gyakrabban „kimeneküljenek” a természetbe. A hazai üdülőink között ezekre nyújt nagyobb lehetőséget Szilvásvárad. E földrajzi helyzetéből előnyöket is gyümölcsöztetni lehet. Itt megteremthető az, amit a ma embere elvár és igényel. Ezt európai mércével is elfogadhatjuk. A különböző rendezvények, a múzeumok és nem utolsósorban a lovasprogramok a szabadidő kulturált és szórakoztató eltöltését itt máris eléggé megfelelően szolgálhatják. Aránylag rövid idő alatt ért el fejlődést a település.

Az állandó lakosság már a hetvenes, pontosabban a nyolcvanas évek elején az üdülés idején négyszeresére növekszik. Ez még tovább növekedhet, ha gyógyüdülőhellyé válna. Megemlítem, hogy 1971-ben minisztertanácsi határozat kimondta: Szilvásváradot nemzetközi üdülőhellyé (még nem gyógyüdülőhellyé) és északi lovasbázissá kell kifejleszteni. Az itt, most leírtak és az elkészült fejlesztési tervek pozitív szempontjainak megvalósításával e település üdülőhelyi kialakítási modellé válhatna. Ehhez természetesen meg kell szűnnie az adóztatás hátrányainak, vagyis az egyén és a társadalom kockázatvállalása negatív alternatívájának, továbbá jobb, nemzetközi szintű propaganda kell. Az jó, hogy nagyrészt tájba illő formáival őrzi a tájkép eddigi szépségét. Valakitől nemrégen azt hallottam, ha ő Szilvásváradra érkezik, az az érzése hétköznapon is, hogy itt mindig ünnep van, olyan a: rend és a hangulat. Ezt valahogy ottléteimkor én is hasonlóan tapasztaltam. Valahogy ezt a kisugárzást kellene növelni vagy legalábbis megőrizni. Élményszerző kirándulásokra is igen alkalmas hely, ezért az iskoláknak is érdemes lenne erre jobban gondolni. A község része a bükk-vidéki idegenforgalmi körzetnek, mint ilyen, a Nyu- gat-Bükk peremére települt és igen változatos, szép tájakból tevődik össze. A hegység alaktani jellege szerint karsztos tönkhegység, és változatos fejlődésen ment keresztül a földtörténeti múltban, amíg mai formája kialakult. Található itt a környéken üledékes kőzet, pl. mészkő, dolomit, agyagpala. A peremeken vulkanikus produktumként andezit, riolit és ezek tufái, de kisebb mennyiségben diabáz, gabbró, kvarcporfír, wehrlit stb. Bővizű karsztforrások törnek elő a peremrészein, ilyen táplálja a megnézésre és pihenési helyre alkalmas Szalajka-patak vizét is. Ez pisztrángtenyésztéséről is ismert. A Szilvásvárad környéki tájat szép gyertyános tölgyes borítja. Ennek gyógyító szerepéről már az előzőekben szóltam. A völgyeket és a suvadásos lejtőket zöldellő rétek fedik. A szilvásváradi vadászkastélypark fái érdekesek.: Pl. említést érdemel a nagyméretű, szomorúbükk fal. Fontos szempont, hogy Eger, mint gyógyfürdőhely, csak 35 kilométerre fekszik. A későbbiekben, autóbusz rendszeresítésével, a gyógyítás kiegészítéseként, ezt is számításba lehetne venni.. Jelenleg a vállalati és szakszervezeti üdülőkön kívül megfelelő fizetővendég- szolgálata, turistaszállója, SZOT-kezelésben levő korszerű üdülőház a volt Palla- vichini-kastélyban van berendezve. E mellett egy bungalótelep sorakozik. Tehát a kormányprogram szerint helyesen kívánják a nemzetközi üdülőhellyé való kialakítását elősegíteni. De az eddigi üdülési vertikumot még színvonalasabban szükséges továbbfejleszteni. Sajnos sok objektumról és érdemes kulturális létesítmény77