Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 6. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Dancza János subalyuki ásatásai
A tudóshírű lakatossegéd Dancza János subalyuki ásatásai Folyóiratunk olvasói közül bizonyára sokan ismerték az 1985 őszén elhunyt Dancza Jánost, aki sokoldalúságáról volt közismert. írásomban kilencvenedik születésnapja alkalmából (1899. december 30-án született Egerben), az 1932-ben, a subalyuki barlangban végzett ásatásairól és annak jelentőstégéről írok, amelyek az egyszerű lakatossegédböl lett amatőr ősrégész nevét világszerte ismertté tették. Ásatásai szorosan összefüggtek az Egri Városi Múzeum létrehozásának tervével. Ugyanis Egerben, amelyet ..Magyar Athénnek” neveztek, sok más várossal ellentétben még nem volt helyi múzeum. Dancza Javasolta az illetékeseknek, hogy az intézmény létrehozása érdekében barlangkutató társaival a Bükk-hegység néhány helyén végezhessenek ásatásokat. így kerüli sor arra. hogy 1930 telén néhány természetbarát elvtársával — Csúfot Gyula. Horváth József, Hajdú Imre, Kovács József, Roszkos. Gyula, Klein Armin — ásatásokat kezdtek a Bogács határában lévő subalyuki barlangban. Ez az üreg a legenda szerint Suba Miska cserépfalui betyárról kapta a nevét, aki azt búvóhelyéül használta. A barlangra Legányi Ferenc, egri öslénytankutató hívta fel Dancza figyelmét, azzal a megjegyzéssel, hogy abban nem érdemes ásatni, mivel nincs benne kitöltés. Legányi szerint ezt igazolták Hildebrandt Jenő professzor addigi ásatásai is. Dancza nem fogadta el a fenti megállapítást és 1930 telén Nagy Imre nevű társával együtt felmérte a barlangot, s abban mintegy hat méter vastag kitöltést talált. A környék domborzati viszonyaiból pedig arra következtetett, hogy a kitöltésben nemcsak barlangi medve maradványai lesznek, hanem más is. Később ez a hipotézis beigazolódott. Dancza és társai Hilldebrand Jenő próbaásatási gödrét megvizsgálva azt tapasztalták, hogy annak alján egy mészkőlap fekszik. A professzor véletlen melléfogása volt, hogy a gödröt pont a fekvő mészkőlap fölé ásta. Ö társaival a kőlapot eltá- volítva annak aljában gazdag jégkorszaki maradványokat talált. így előkerültek orrszarvú, ló, oroszlán és más állatok csontmaradványai és néhány paleolit kőszilánk. Az ásatások addigi eredményeiről Dancza a Magyar Barlangkutató Társulat 1932. március 19-i ülésén számolt be. Az ott hallottak alapján Kadié Ottokár professzor. a Magyar Földtani Intézet főgeológusa, aki már addig több bükki barlangot feltárt, egy cikket írt „A Subalyuk ősembere" címmel, amely az Eger című újság 1932. április 13-i számában látott napvilágot. Ebben az ismert barlangkutató az ásatások támogatására hívta fel az illetékeseket. Ezt követően Danczáék áprilisban folytatták a vizsgálatokat, amelyet e hónap 23-án megtekintett Trak Géza egri polgármester, Pálosi Ervin, az egri jogakadémia tanára, Pataki Vidor egri cisztercita tanár és Hevesy Sándor városi főmérnök. A látogatás után Dancza cikket írt a már korábban említett újságba, amely a professzoréval azonos címmel jelent meg április 30-án. Ebben ismertette az ásatások addigi történetét. Április 27-e volt az ásatások fénypontja. Ekkor került sor a 11 Hl. négyszög feltárására. Ebben egy felnőtt ember sérült, egy fog híján teljes állkapcsa került elő” a jégkorszaki anyagból. Az állkapocs tüzetes megvizsgálása után kiderült, hogy egy neandervölgyi típusú ember maradványa került elő Magyarországon először. Másnap Dancza a szenzációs eredményeket közölte Kadié Ottokárral. A professzor Pálosi Ervin társaságában jött el a leleteket megszemlélni. Ezt követően május 2-án és 3-án a barlangkutatók az említett személyek jelenlétében egy neándervölgyi gyermek koponyáját és csontvázának jelentős részét tárták fel. A nem mindennapi felfedezésről a sajtó is részletesen beszámolt. Az Eger című lap május 8-i, a Népszava pedig július 10-i számában közölt ismertetést azokról. Dancza a leletekről a Természetbarát című folyóirat őszi számaiba a „A Subalyuk ősembere” címmel írt tanulmányt. A föltárást követően a Földtani Intézet mint országos intézmény tárgyalásokat kezdett a csontmaradványok átengedéséről. Az intézet vállalta, hogy azok fejében az addig feltárt birtokában lévő barlangi csontmaradványok duplum példányaiból a létesítendő városi múzeumnak bizonyos mennyiséget adományoz. így kerültek a subalyuki neándervölgyi embermaradványok az említett intézet birtokába. Az ásatások befejezése után Dancza beszámolót tartott a Természetbarátok Országos Egyesületének ülésén. Előadásán megjelent Kadic professzor is. A rendez• Hagyaték 64
