Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Lőrinczy István: Ujjgyakorlat (színjáték)
és nem én. Persze, az is lehet, hogy őt is megfenyegették, mint engem! Na, pucoljunk durmolni, mert kicsit gyönge vagyok! Elteszem magam holnapra, aztán mad meglátjuk, mi lesz... (Másnap délután, négy óra felé, az árnyékok jelezte erdőben. Egymás mellett ül Zsana, Hüvelykujj, Mutatóujj. Várják Kisujj érkezését.) ZSANA: A francba! Jöhetne már! HÜVELYKUJJ: Ne aggódj! Itt lesz és hozza a stekszet! MUTATÖUJJ: Ezzel gyorsabban ment, mint a gügye Haris gyerekkel... HÜVELYKUJJ: Annak fél napig magyaráztuk, mig megértette, de aztán ő is tejelt... MUTATÖUJJ: Persze, a középső ujja nélkül... Te, Zsana, mondd, csak nem fogsz te bennünket feljelenteni? ZSANA: Alacsony iskolai végzettséged kiviláglik ebből a megnyilatkozásból is, Mutatóujj! Akkor miből élnénk, he? Vagy magunkat is csukassam le, te abderita! HÜVELYKUJJ: Hagyd ezt az ócska szöveget! Mire mentél az egyetemeddel, mi? És a doktornéságoddal? Hiszen minden környékbeli nagyobb városból ki vagy tiltva, egyszer még a telepről is kitilt a hé, meglátod! ZSANA: Ez a pasas a tizedik, akit rávesztek az öncsonkításra! MUTATÖUJJ: A te aranyos közreműködéseddel, kisanyám! De csak kilencedik páciensünk a te Kisujjad! HÜVELYKUJJ: Azért nem felejtem el neked, Zsana, hogy a szükségesnél jóval hevesebben szeretkeztél vele! Erről még majd elbeszélgetünk otthon, estére, jó? ZSANA: Mit akarsz? Elcsúfítani vagy kivágni, mint az előző bigédet? HÜVELYKUJJ: Nem! Nem váglak ki! Élvezheted a dolgot tovább, de azért egy kicsit elbeszélgetünk — csak ennyit mondtam... ZSANA: Nem ajánlom, hogy velem gorombáskodj. Tudod jól, hogy van egy rendőr ismerősöm, aki tud a dolgaidról! HÜVELYKUJJ: A tiedről is! MUTATÖUJJ: Te, Hüvelykujj! Jó lesz vigyázni ezzel a csajjal! A végén még tényleg beköp bennünket... HÜVELYKUJJ: Megleptél ezzel az új közléssel, Zsana! Sejtettem, hogy kikezdd azzal a zsaruval, láttam, hogy meregeti rád a pilácsait, de azt hittem, csak ennyi az egész ... ZSANA: Amikor lefeküdtünk, méghozzá az ő lakásán, sok mindent elmondott nekem a munkájáról! Aztán egyet s mást én is elmondtam neki! HÜVELYKUJJ: Figyelemre méltó! Mikor is volt ez? MUTATÖUJJ: Jöhetne már az a kölyök! Mit szarakodik. tudja, hogy mi vár rá, ha nem áll kötélnek ... HÜVELYKUJJ: Rosszat sejtek... Lehet, hogy ez már zsarukkal jön ide, lefogat bennünket, azután ő, meg Zsana, élik világukat... ZSANA: Nagy ötleteid vannak! Azaz nagy ötletet adtál! De azért csak várjuk ki a végét, jó? MUTATÖUJJ: Minden jó, ha a vége rossz! HÜVELYKUJJ: Nem kell betojni! ZSANA: Valaki jön, hallom a lépteit... HÜVELYKUJJ: Olyan füled van, mint az indiánoknak! Pontosan két perc múlva lesz négy óra! Nem is késett még el a fiú! UTATÖUJJ: Pontos ez, mint a hóhér az akasztásnál! De azért valami rosz- szat érzek! 22
