Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 5. szám - TÁJOLÓ
A köpönyegüket mindig szélirányba fordító, damaszkuszi országúton tolongó, óvatos, az eseményekről mindig csak hosszú idő eltelte után megnyilatkozó embereket a maga epés modorában csak „Dr. Utólag” — elvtársaknak nevezi, ö ezt a magatartást megveti, ő mindazt, amit valaha is elmondott vagy leirt, vállalja, vállalja még akkor is, ha ezt vagy azt a nézetet azóta már meghaladta az idő. ö nem keres a tévedései számára sem felmentést, sem kiutat. Az igazság keresését az újságírói és a politikusi magatartás egyik sarkkövének tekinti, ezért sistereg benne az indulat, amikor valaki, valahol a nagyobb hatáskeltés érdekében elferdített, felnagyított dolgokat közöl. Barátai úgy tudják: tervezte az önéletrajzi trilógia harmadik kötetének a megjelentetését is. Erre sajnos már nem kerülhet sor: még közel sem ért az idősnek mondott életkor küszöbéhez, amikor kiütötte a kezéből a tollat a könyörtelen végzet. Részletek azonban bizonyára a trilógia harmadik darabjából is elkészültek. Örömmel és izgalommal vegyes kíváncsisággal olvasnánk el őket, hiszen — az első két könyv alapján megítélve — ezek is hiteles, tanulságos adatokkal gyarapíthatnák a magyar olvasók ismerettárát az úgynevezett konszolidációs korszak éveiről is. Szelei Béla Leif Davidtén: A szardínia-csel (Kossuth Kiadó 1989 — 160 p.) Az angol fordításban is megjelent politikai krimi Spanyolországban játszódik, háttere a baszk terrorizmus, témája az ETA különös összefogása a konzervatív erőkkel. A regény jogász hőse egy napon megdöbbentő hírt kap: felesége, aki ismert televíziós újságíró. Baszkföldön egy merénylet áldozata lett. A férfi a színhelyre utazik, hogy kiderítse: véletlen áldozat vagy szándékosan kiemelt célpont volt-e az asszony. A hős, Pone egyre mélyebbre hatol a szövevényes ügyben, s végül tevékeny szerepet játszik a nagyszabású összeesküvés leleplezésében. Száméi Lajos: A korrupció, a protekció és a többi... (Kossuth Kiadó 1989 — 160 p.) A korrupció, a protekció, a karrierizmus, a közélet torzulása minden rendszer számára hiányosságokat, működési zavarokat jelent. Az egész társadalmat képes tartósan negatívan befolyásolni. Megjelenésével tiszteletre méltó elvek, intézmények és tisztségek vesztik el tekintélyüket. A szerző hatalmas tudásanyaggal, sokoldalúan tárgyalja a jelenségeket, előadásmódja szellemes, fordulatos. Elsősorban a mai magyar társadalmi valóság korrupciós és egyéb negatív je•Tájoló OLVASÁSRA AJÁNLJUK lenségeit kritizálja, s nemcsak elemzi azokat, hanem „terápiás” javaslatokat is tesz a közéletet bomlasztó, romboló ártalmak leküzdésére. Fazekas Erzsébet: Játszma egyetlen eséllyel (Kossuth Kiadó 1989 — 148 p.) Mi is az örökbefogadás: misztikus kaland, fejesugrás az ismeretlen helyzetbe? Tisztességes emberek elkötelezett kitartása az olykor rossz döntések mellett is? Vagy, ha a szándék szent, nem' lehet a döntés rossz — mert csak szeretni keli jól tudni, s az mindenen átsegít? Lehet-e azért jobban szeretni, mert nem „saját”; nagyobb szeretet — tisztelet — ragaszkodás veszi körül azt a szülőt, akiről tudja a gyerek, hogy nem az „igazi”? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a szerző, aki újságíróként követte nyomon a családban zajló folyamatokat. Megszólaltatja az érintetteket, de azokat is, akik csak szemlélők, de van véleményük. Nem száraz beszélgetéseket tartalmaz a könyv, valóságos emberi sorsokat, fájdalmakat, csalódásokat és örömöket villantanak fel az írások. Cserhalmi Imre: Vonalban vagyunk? (Kossuth Kiadó 1989 — 168 p.> A postához mindenkinek köze van. A postáról mindenkinek van tapasztalata véleménye. Sőt: a Magyar Posta manap92
