Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - KÖZÉLET - Homa János: Törvény az egyesülési jogról
válassza meg ügyintéző és képviseleti szerveit. Ezt követően kérhető a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi személlyé válás feltétele. A bíróság által történő nyilvántartásba vétel ebből következően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A törvény a korábbi szabályozáshoz viszonyítva új elvekből vezette le az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek feletti állami felügyelet szabályozását, s megszüntette annak lehetőségét, hogy az államigazgatási szervek a társadalmi szervezetek felett bármiféle általános jellegű törvényességi vagy szakmai felügyeletet gyakoroljanak. A társadalmi szervezet működésének törvényességét az ügyészség ellenőrzi, ám az ügyészség jogköre az ellenőrzésen túl csak arra terjed ki, hogy felhívja a figyelmet a törvényes állapot helyre- állítására, illetőleg, ha ez nem következik be, a törvényesség helyreállítása érdekében a bírósághoz fordulhat. A törvényesség betartása érdekében a társadalmi szervezetre nézve kötelező döntést — az ügyészség keresete alapján — kizárólag csak a bíróság hozhat. A bíróság döntési jogköre széles skálán mozog, a társadalmi szervezet törvénysértő határozatának megsemmisítésétől a feloszlatásáig terjed. A Parlament ülésén Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is szót kért. Egyik leglényegesebb megállapítása az egyesülési joghoz, még pontosabban, az új pártok létrehozásához kapcsolódott. Ügy fogalmazott, hogy biztosítani kell a lehetőséget azoknak az igényeknek a megvalósítására, amelyek más pártok működését akarják. Majd rámutatott: a társadalmi vitára is időt hagyva, politikailag megalapozott párttörvényt kell készíteni. Végül is a Tisztelt Házban heves vita után született meg a törvény, mégpedig azzal fogadták el a képviselők, hogy a kormány ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Országgyűlésnek a párttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán így beszélt a politikai pártokról szóló szabályozásról: a törvény nem határozza meg a kizárólagosság igényével az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek fajtáit, csupán — példálózó jelleggel — felsorol néhányat. Ebből következik, hogy a törvény rendelkezései minden, az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetre vonatkoznak. Az egységes és egyenlő szabályozásra törekvés azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a társadalmi realitást, hogy e szervezetek között, társadalmi jelentőségüket, funkcióikat, politikai súlyukat tekintve, jelentős különbségek vannak. Ez tette indokolttá a politikai pártra és a szakszervezetre vonatkozóan, részben eltérő szabályozás megállapítását. Az egyesülési jog alapján politikai párt is létrehozható. A politikai párt az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek kiemelkedő fontosságú, számos, sajátos jegyet magán hordozó típusa. E sajátosságok egyike, hogy a politikai pártra vonatkozó, részletes szabályozás tartalmát a politikai rendszerben betöltött szerepe, a képviseleti rendszer és a választási rendszer szabályozása alapvetően befolyásolja. Ezért a politikai pártnak a társadalomban betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései lesznek az irányadók, s ezzel összhangban alkotják meg a már említett, a politikai párt megalakulásának, nyilvántartásba vételének, felügyeletének, valamint megszűnésének szabályait tartalmazó párttörvényt. A laikus fejében nyilván megfogalmazódik: mire is jó ez az egyesülési jogról szóló törvény, hiszen amíg ez nem létezett, addig is alakultak különböző egyesületek, társaságok? A választ Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogalmazta meg: e törvény átfogóan rendezi az emberi, állampolgári jogoknak ezt a területét, megteremti a megfelelő alkotmányos alapokat létrejöttükhöz, működésükhöz. Világos, egyértelmű hely•15
