Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 3. szám - TÁJOLÓ
•Tájoló DR. JUHÁSZ ÁRPÁD és DR. GÁL ÉVA: A BUDAI HEGYVIDÉK (Képzőművészeti Kiadó 1988. — 48 p. + képmelléklet) Fővárosunkat ritka szépségű természeti környezet övezi, mely ősidők óta kínál alkalmas helyet az emberi települések számára. A táj földrajzi látványosságai, sziklák, barlangok, védett növényritkaságok. gazdag állatvilág, néprajzi, művészeti, sokszínű kulturális öröksége közelről szemlélve bontakozik ki igazán. Ezek felfedezéséhez kíván kedvet teremteni a kötet közel 200 képe és két, kiváló szakember, Juhász Árpád és Gál Éva bevezető tanulmánya. CZEGLÉDI ILONA: A DIÓSGYŐRI VÁR (Akadémiai Kiadó. 1988. — 127 p. + képmelléklet) A diósgyőri vár mintegy 400 esztendei pusztulása után, néhány évtizede kelt életre. Az egész várra kiterjedő felújítás 1963-ban kezdődött, és a legnagyobb méretű hazai várásatások és műemléki rekonstrukciók közé tartozik. A szerző a feltárás eredményei alapján tárja elénk a diósgyőri vár magyar történelemben játszott szerepét és építéstörténetét. PROKOPP MÁRIA: GIOTTO FRESKÓI A PADOVAI ARÉNA-KÁPOLNABAN (Képzőművészeti Kiadó, propagandacsoport, 1989. — p.) A Remekművek sorozat ez újabb kötete ismét az egyetemes művészettörténet egy óriásának fő művét mutatja be. Aki Padovában jár, a szerény külsejű Aréna-kápolnába lépve, egy varázslatos festett világba kerül, melynek freskósorozata Giotto műve. Tárgya Jézus élete, a születését megelőző eseményektől, a megváltó kereszthaláláig és a megdicsőülés. A freskók jelentőségét szépségükön kívül az adja, hogy a (reneszánsz festészet első megnyilvánulásának tekinthetjük. A szerző írásából megismerhetjük az egykorli Itália életét, Padova történetét, bemutatja a kápolnaépítést megbízó személyt és annak indítékait. Ugyanakkor megtalálhatjuk a kötetben Giotto élettörténetét, művészi Olvasásra ajánljuk pályafutását. A szöveghez rendkívül gazdag képanyag járul, amelyet a kiadó, jelentős anyagi áldozatok árán, Itáliából szerzett be. SZABÓKY ZSOLT: GÖRÖG KOLOSTOROK (Képzőművészeti Kiadó — 1988 p.) 1983-ban jelent meg Szabóky Zsolt bolgár kolostorokat bemutató albuma a Képzőművészeti Kiadónál. Ezúttal a görög kolostorok világát mutatja be, a bizánci művészet remekeivel, az erdők mélyén, festői környezetben vagy sziklák csúcsain épült kolostoregyüttesekkel ismerkedhet meg az olvasó. Az athosz-hegyi kolostorok a keleti kereszténység kultúrájának igazi kincsestárát alkotják, s talán kevesen tudják, hogy zárt világa miatt, ma is csak külön egyházi engedéllyel juthat el oda a zarándok vagy a kutató. A fotóművész a tőle megszokott érzékenységgel, merész kompozíciós fogásokkal tárja elénk a különböző épületeket, s azok belső díszítéseit, hiszen kiválóan ismeri a kolostoregyüttes ezeréves történetét, nagy ünnepeit, a szerzetesek mindennapi életét, a templomok felemelő félhomályát, a kolostorudvarok szigorúságát és elmélkedésre késztető csendjét. A Meteora-kolostorok rendkívül magas sziklaormokon, a föld ét- ég találkozásánál épültek, s a Dafni-kolostor mozaikjai tették híressé. A szerző mintegy száz színes felvételével megjelent mű nemcsak a Görögországba látogató turistáknak, hanem a szép könyv kedvelőinek is örömet szerez. WINKLER GÁBOR: SOPRON ÉPÍTÉSZETE A 19. SZÁZADBAN (Akadémiai Kiadó, 1988. — 243 p.) A könyv sok-sok év szorgalmas kutatómunkája eredményeként, az elmúlt évszázad soproni művészetének krónikáját tartja kezében. A kor építészete, a historizmus, jelentősen megváltoztatta a város képét, országos hírű építészek, tehetséges helyi mesterek munkája nyomán fejlődött, gazdagodott a terület. A könyv sok fényképpel, tervrajzzal és vázlattal illusztrálja Sopron átalakulását, miközben feltárja a korszak építészetének ma még alig ismert műhelytitkait. 87
