Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Jenei Gyula verse

JENE» GYULA

angyalok, borok, éjszakák

szerelmes jambusok rohadnak szádban, ölelésedtől elhúzódik a lány, súlyos vörös borok és sápadt angyalok emelik rád az éjszakát.

részeg álmodban Istennel paroláznál, ám tekintetedtől ő is elforog; asztalod haván tócsa ha csordul, hajnal vére az, vagy csak kidöntött borok!'

bohócsipkád unalmas már,

sehol, ki megsegítené kezed,

de a reggel, ha villáját belédszúrja,

halk mosollyal igazítsad helyre jelmezed!