Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Pethő Gizella verse - Zahemszky László: Párttagkönyv és perverzió
Berija vezetése alatt a Kaukázuson túl és Grúzia pártszervezetei nagy munkát fejtettek ki soraik szervezeti megerősítése érdekében, és a párttagoknak az SZR(b)P Központi Bizottsága, valamint a nagy vezér és tanító, J. V. Sztálin iránti határtalan odaadás szellemében történő eszmei-bolsevik nevelése terén. L. P. Berija a Kaukázuson túli pártszervezetek minden erejét mozgósította azoknak a feladatoknak a teljesítése érdekében, amelyeket az SZK(b)P Központi Bizottsága, a szovjet kormány és személy szerint J. V. Sztálin állított Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán bolsevikjai elé. L. P. Berija vezetése alatt a Kaukázuson túli pártszervezet rövid idő alatt kijavította az SZK(b)P Központi Bizottságának 1931. október 31-i határozatában felsorolt hibákat, likvidálta a falun folytatott pártpolitika torzulásait és túlkapásait, kivívta a kolhozrendszer győzelmét a Kaukázuson túlon, elérté- a kolhozok szervezeti-gazdasági megerősödését, biztosította az SZK(b)P Központi Bizottságának a Kaukázuson túli köztársaságok gazdasági és kulturális felemelkedését célzó útmutatásai bolsevik végrehajtását. Nagy munkát végeztek Baku olajiparának műszaki rekonstrukciója és fejlesztése terén, melynek eredményeképpen meredeken felszökött az olaj kitermelés, miközben, 1936-ban, a bakui kőolajbányászat majdnem felét az új kutak adták. Jelentős sikereket értek el a szén-, a mangán- és a kohóipar fejlesztésében, valamint J. V. Sztálinnak a Kaukázuson túli mezőgazdaság gigantikus lehetőségeinek felhasználásával kapcsolatos útmutatásai teljesítésében (a gyapot- és teatermesztés, a citrusfélék, a szőlészet, a nagy értékű speciális és technikai kultúrák fejlesztése stb.). A mezőgazdaság és az ipar fejlesztésében több éven keresztül folyamatosan elért sikereiért a Kaukázuson túli föderáció kötelékébe tartozó Grúz és Azerbajdzsáni SZSZK-t 1935-ben Lenin-renddel tüntették ki. L. P. Berija vezetése alatt, a Kaukázuson túl pártszervezetei becsülettel rászolgáltak az SZK(b)P Központi Bizottságának és a nagy vezérnek, J. V. Sztálinnak a bizalmára, döntő sikereket értek el a szocialista építésben és biztosították a Kaukázuson túlon az első sztálini ötéves tervek eredményes teljesítését. 1935-ben napvilágot látott L. P. Berija könyve, A Kaukázuson túli bolsevik szervezetek történetének kérdéséhez (az 1935. július 21—22-én tartott tbiliszi pártaktíván elhangzott előadás), amely értékes adalék a bolsevik párt tudományos történetéhez. E könyv jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy részletesen beszámol arról a politikai harci iskoláról, amelyet a nagy Lenin legközelebbi fegyvertársa, legodaadóbb és legkövetkezetesebb harcostársa, a világ proletariátusának vezére, J. V. Sztálin járt ki. Ebben a könyvben sok anyag van felhalmozva, amely a V. I. Lenin vezette bolsevik párt megteremtésének és megszilárdításának periódusában J. V. Sztálin által kifejtett, hatalmas forradalmi tevékenységről tanúskodik. 1934-ben az SZK(b)P XVII. kongresszusán L. P. Beriját az SZK(b)P Központi Bizottságának tagjává választották. 1938-ban az SZK(b)P Központi Bizottsága moszkvai munkára irányítja. 1938-tól 1945-ig a Szovjetunió belügyi népbiztosa. Ebben az időszakban az SZK(b)P Központi Bizottságának irányítása alatt nagy munkát végzett a csekista szervek tevékenységének megjavítása terén. 1941 februárjában L. P. Beriját a Népbiztosok Tanácsának elnök- helyettesévé nevezték ki. A nagy honvédő háború alatt 1941. július 30-tól, az Állami Honvédelmi Bizottság tagja volt, 1944. május 16-tól pedig az Állami Honvédelmi Bizottság elnökhelyettese, és ebben a minőségében felelősség- teljes pártmegbízatásokat teljesített, mind a szocialista gazdaságirányításban, mind a fronton. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 1943. szeptember 30-án kelt rendeleté alapján, L. P. Beriját a hadiipari termelésnek a háborús periódus nehéz 29