Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 2. szám - KÖZÉLET - G. Molnár Ferenc: Tűzből pattant milliók
Megbüntetik kétmillióra? Mi az neki, kifizeti. Telefonon elérik Angliában azzal a hírrel,, hogy két óra múlva kezdődik az árverés, ha... Mennyin múlik? Hárommillión? Intézkedik és két óra alatt előteremti a hárommilliót. Mint a varázsló: a mellényszebéből szedi elő a milliókat. Hányán tudják ezt utána csinálni? Az ugyan sehogy se megy a fejembe, hogy éppen az a cég akarja elárverez- tetni, amelyikkel olyan szoros kapcsolatban áll. Az a bizonyos NOVIKI, amely az adó után, Morvái véleménye szerint, különböző trükkökkel a vállalkozókról vagy a hozzájuk fordulókról lehúzza a felső bőrt. Különböző mesterkélt mondatokkal 9—10 százalék bonyolítási költségeket akart felszámítani a vállalkozónak. Morvái azért fordított hátat a NOVIKI-nek. Jelenleg pereli, mintegy 1—2 millió forint jogtalanul lefogott összegért a NO- VIKI-t. A NOVIKI után Morvainak az INNOMARK kisbank sietett segíteni, úgy tudjuk, segít ma is. Ott állítólag a fizetése — nulla. MEGAMORV, olvasható a cégtáblán, de az üzem a „Mega-Morvaié”. Ipar- engedélye nincs, de gyártja a kazánokat úgy, mintha a hatósági okmány ott függne az irodája falán, bekeretezve. Kitiltják innen, kitiltják onnan, de ő járja az országot és járja a világot. Saját valutaszámlája van, amiből utazik, amiből fizeti a szállást és a kosztot, és fizet mindent. — Azt mondta nekem egyszer az egyik barátom — említi az élményét —, ha majd eljutsz oda, hogy a zsebedben levő százasok között megtalálod a tízest is, és csak azzal fizetsz, akkor leszel igazi kereskedő. Van egyéb élménye is. Az óceáni szigetek egyikén érdeklődtek a kazánja iránt. Jó volna látni, hogyan működik, jegyezték meg. Mennyi idő kellene ahhoz, hogy egy ilyen kazánt... ? — Két nap — válaszolta. Ügy néztek rá, mintha nem lenne az eszénél. Közölte, a kísérleti példány, ami pontosan annyit tud, mint az igazi, itt van vele. No, jó, de kik szerelik azt össze? Jött az újabb kérdés, én és a kolléganőm, aki a tárgyalásokban segített eddig. Erre még nagyobb szemeket meresztettek az ottaniak. Ráment az öltönyöm, de két nap múlva működött a kazán, és bebizonyítottam, hogy így is lehet. Az se volt akármi, amikor Amerikában megkérdezték tőle, tudna-e kerti szerszámokat eladni. Mennyi kellene? Ügy néhány ezer ebből is, abból is. Rendben van. Hány hét múlva készülne el az ajánlattal? Ajánlattal? Kérdezett vissza. Napok múlva itt lesznek a szerszámok. — Ugyan, ne vicceljen — nevettek a szeme közé. A magyarok úgy szokták, hogy kijön ide néhány személy tárgyalni. Aztán utánuk érkezik más néhány személy, akik hozzák az ajánlatot, de velük sem lehet üzletet kötni, mert arra nincs engedélyük. Majd a következő csoporttal... ! És akkor maga azt mondja, hogy néhány napon belül itt vannak a szerszámok? Repülőre ült, hazajött, összeszedte a kapát, ásót, gereblyét, mi egyebet, feltette a gépre és utazott vissza. Volt is ámulás, amikor közölte: itt vannak azok a bizonyos eszközök. Ezt a műveletet Morvái a televízió „Felkínálom” szerkesztőségének segítségével tudta megtenni. Csodálom azért is, amit a következő kérdésemre válaszolt: — Soha nem jutott az eszébe, hogy kint maradjon? — Elmondok erre egy történetet. Kinti magyarokkal ültünk egy szórakozóhelyen. A férfiak nyakában ujjnyi vastag aranylánc, a csuklójukon félkilónyi arany karkötő, a másikon aranyóra és az egyikük megjegyzi, ha eszem volna, ott maradnék. Nézzem meg őket. Mire én ezt válaszoltam: te öt üzemed közül hármat odaadnál azért, hogy végigsétálhass annak a kisvárosnak főterén, a patak partján a barátnőddel, otthon. Igaz? Ne válaszolj! A szemedből kiolvasom a feleletet. Meg aztán, azért sem disszidálnék, mert itt születtem, itt éltem le életem nagyobb részét, nekem eredményeimet, a munkám gyümölcsét, a későbbiekben is itt kell élveznem. A mostani, nehéz helyzetben pontosan az összetartásra, kitartásra van szükség, nem pedig a patkányszerű megfutamodásra. A koronával kapcsolatos könyv előszavában is ezt próbáltam megfogalmazni. — Viszont a mi vezetőinknek úgy kell ehhez a kérdéshez állni, hogy a széles tömegek ne is gondoljanak disszidálásra. Csodálom Morvái Ferencet azért, mert kitalált egy olyan kazánt, amely alig különbözik a többitől, és mégis, tízmilliókat tud bevenni egy-egy üzletből a kazánjai 72
