Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Zay Istvánné: Nyelvi-irodalmi-kommunikációs programmal az anyanyelvért

,,a) Tudjon önállóan, 6—8 perc alatt felkészülni 100—150 szavas prózai szöveg, vers felolvasására. Elemezze és jelölje önállóan a szöveget a felolvasás szempontjából. Emelje ki a szöveg lényegét. Jelölje a szünetek, a hangsúlyok, a hangerő-, a tempó- és a tekintetváltás helyét.

b) A prózai szöveget, a verset tudja felolvasni helyes artikulációval, időtartammal, hangsúlyozással, hanglejtéssel és ritmussal. A szüneteket és a levegővételi helyeket helyesen válassza meg.

c) Tudja elkülöníteni felolvasáskor a szöveg (vers) lényegét, a mondanivalót hangszín-, tempó- és hangerőváltással.

d) Olvasás közben gyakorolja az 1. személy szerepét. A felolvasásra megtervezett szövegrésznél tekintsen a hallgatóságra.

e) Az elbeszélés felolvasása közben tudjon arcmimikájával érzelmeket közvetíteni.” (jeles szint)

Azt hiszem, e kiragadott példák mindennél meggyőzőbben igazolják, hogy a program által fölvállalt 11 anyanyelvi tevékenység között az olvasás súlyának megfelelően, méltó helyre került és magas követelményeket fogalmaz meg nevelővel és tanulóval szemben.

A nyelvtan-helyesírás tanításánál a teljességre törekszünk, pl. nemcsak a hang, a szó, a mondat, hanem a szószerkezet és a szöveg grammatikája körében is végeznek elemzéseket és oldanak meg feladatokat a gyerekek. A helyesírást a helyes ejtésre alapozva gyakoroltatjuk, s ez egészül ki a helyesírási szabályzat alkotó használatával 3—4. osztályban.

Az irodalom valóságos művészi értékű és igényű irodalom tanítását jelenti a programban. Kitüntetett szerepe van benne a mai magyar irodalomnak, elsősorban a lírának. Ebből következően stilisztikai és verstani elemzését, az irodalmi művek mimetizálását. Örömmel nyugtázhatom, hogy megragadja őket a szép költői alkotás, és mindig nagy lelkesedéssel és várakozással vesznek részt az elemzésében.

A beszédművelés és fogalmazás során a szóbeli és írásbeli szövegalkotás mintegy 20 műfajában (meghívó, hír, riport, könyvismertetés, hirdetés stb.) fejlesztjük a gyerekek érintkezési kultúráját.

Személyiségformálás

Napjainkban gyakori vitatéma, hogy milyen a mai fiatalság beszéde, hol tart magatartáskultúrája. Az egymásra mutogatás helyett a program fölvállalta a helyes ejtés, a beszéd, a viselkedéskultúra fejlesztését.

A naponta, tréningszerűen végzett helyes ejtési gyakorlatok eredménye, hogy olvasás, vers- és prózamondás kapcsán, tudatosan szabályozzák hangerejüket, beszédtempójukat, hanglejtésüket, de ügyelnek a hangsúly, a szünet elhelyezésére, a helyes légzéstechnikára és artikulációra is.

Iskolai versenyeken kiemelkednek teljesítményükkel, de az igazi elismerést az idei Gárdonyi Géza vers- és prózamondó versenyen elért, 1. és 2. helyezés jelentette.

Az első években többnyire csak a tréningek gyakorlatai közben tudtak helyes ejtéssel beszélni, de ma már az iskolán kívüli közegben és a spontán beszédben is egyre inkább tapasztalható a gyakorlás eredménye.

Az osztályba látogató vendégek elismeréssel szólnak kommunikációs kultúrájukról, ami annak következménye, hogy tananyagunk a nyelvhasználati tevékenységek teljes körét felöleli, amelyekkel a gyerek az iskolában, a családban és az iskolán kívül találkozik. Pl. kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, térközszabályozás, gesztus, mimika, kérdezés, válaszolás, udvarias szerepcsere stb.

54