Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Magyari Barna költeménye
jó emlékszem. Hát akkor ment el. De nem gyütt rögtön ide haza, előbb albérletbe ment abba a faluba. TANÁCSTITKÁR: Igen. Igen, mikor meg megvót a válás, annak rendje-módja szerint elvették tőle a gyerekét. Hát igaz, hogy ott is hagyta az anyósánál. Ott csak jobb helye vót, három szoba, kérem, meg disznók, majorság. SZOCIOLÓGUS: És Erzsiké? TANÁCSTITKÁR: Mit Erzsikézik, hát ő maradt magában. No, hogy van az, hogy ezt nem tudta? SZOCIOLÓGUS: Nagyon is tudtam. Csak azt akartam kérdezni, hogy nem jutott-e valamelyik hivatalos embernek az eszébe, hogy ez az alig húszéves nő mihez kezd majd magával egy elkapkodott szerelem, egy abbahagyott iskola, egy elromlot házasság és egy elvesztett gyerekkel a háta mögött? TANÁCSTITKÁR: Hogyhogy mihez kezd magával? Hát, amit eddig. SZOCIOLÓGUS: Értem. A tanácstitkár úr úgyis kinevezett főokosnak, hát akkor elmondok valamit, amit maguk nem tudhatnak. Engem senki sem hívott meg erre a keresztelőre, a barátom volt hivatalos, de nem tudott eljönni. APA: Az isten verje meg ezeket. Akkor meg mit keres maga itt?! (Már tetőzik benne az alkohol.) Menjen innen a francba. Az egész istenverés akkor kezdődött, amikor az az újságíró betette ide a lábát. SZOCIOLÓGUS: Valóban? Ma is azt a szobabútort használják, amit a cikk megjelenése után kaptak, annak köszönhetik a villanyt és a tatarozást. És Erzsiké még néhány héttel ezelőtt is talált a szekrény aljában olyan levelet, amelyben az ajándékozó sajnálkozik amiatt, hogy a lánya még egy képeslapon se köszönte meg a ruhacsomagot. Csakhogy Erzsiké ezekről a csomagokról nem is tudott, már régen állami gondozásban volt. APA: Mi köze magának ehhez, menjen a francba. SZOCIOLÓGUS: Nem is akartam visszaélni a házigazda türelmével. Elmentem volna én korábban, még mielőtt maguk hazajöttek. De egy dolog nem hagy nyugodni. A miért. A gyermeke keresztelője napján, a vendégkoszorú jelenlétében öngyilkos lesz egy fiatal anya. Maguknak nem furcsa? Én csupán erre a miértre keresem a választ. S talán el se nagyon mehetek, mert a rendőrség még egészen biztos visszajön, s talán hasznukra lehetek. (Folytatjuk) MAGYARI BARNA az Óperenciás tengerpartra szakszervezeti kedvezménnyel ment Sándor bácsi és most napolajjal kenegeti leégett szavait a kurtajarkú malac szalonnája vékony lett ezért gyorsan vastag káromkodásba göngyölik a hentesek későre jár Csipkerózsika már lefeküdt így tisztelt olvasó az ön hangulatában ma este a valóság fújja el a gyertyát 25 Népmesék margójára
