Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 6. szám - OLVASÓINK ÍRJÁK

Összefogással Eger nyári kulturális ellátásáért • Olvasóink írják Elkoptatott, értékét, valósághitelét vesz­tett szó-e az összefogás? Hiszem, hogy nem. Létező egyetakarást. a szellemi és anyagi erők koncentrálását jelentette az a megállapodás, amely az adott szó hi­telével született a Megyei Művelődési Központ, Eger Város Tanácsa vezetői, a Mátra-Bükki Intézőbizottság, a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal és a Mát­ra Volán Utazási Iroda vezetése között. A jelszó: több, színesebb kulturális prog­ramot a városba látogató külföldi, ha­zai turisták, a város lakossága számá­ra. A közönséget júniustól — augusztus vé­géig tartó programsorozat szórakoztatta a Szépasszony-völgyben és a Dobó té­ren. „Folklór-napok Egerben 1988” cí­mű — a Mátra Volán nyomdájában ké­szült — plakátot, szórólapot juttattunk el a város munkahelyeihez, utazási iro­dákhoz. Az egyéni műsorok propagandaanya­gai az MMK SZITA-műhelyében készül­tek. Ha azt kérdezem, volt-e jelentősé­ge az írásos propagandának — azt kell mondani — kevésbé. Ennek oka egyfe­lől Eger hirdetési lehetőségeinek korlá­tozottsága, másfelől sokszor a szóróla­pok birtoklása nem érdeklődésből, ha­nem gyűjtőszenvedélyből fakadt. Ennek ellenére a programokat június­tól augusztusiig sokan látogatták az ér­deklődők, s elégedettek lehettek a szín­vonallal is. A rendezvénysorozat kereté­ben 27 megyei amatőr néptánc-, népze­nei együttes, valamint hagyományőrző csoport kapott nyilvánosságot. Nagy si­kert aratott a Kalyi Jag cigány folklór együttes és a KISZ KB. Művészegyütte­sének Rajkó Zenekara is. Kattogó fény­képezőgépek, filmfelvevők örökítették meg és vitték hírül a világ minden tá­jára, hogy Heves megyében él a nép­művészet! A gyakorló népművelő e rendezvény- sorozat kapcsán is talán először azt kér­dezi — mennyiből? A válasz: összefogással 100 ezer fo­rintból és néhány népművelő önzetlen lelkesedéséből. Katona Istvánná •Következő számaink tartalmából TELEKESSY-PATIKAMÜZEUM EGERBEN Sipos Jenő írása a nevezetes patika krónikájának több államásainál időzik, és szól töhbek között az Egri víz kap­csán kialakult, hosszú perről is. LÁTOGATÓBAN A DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUMBAN Munkatársaink felkeresik az egri Do­bó István Gimnáziumot, hogy ízelítőt adjanak az itt folyó sokrétű oktató-ne­velő munkából, illetve a tehetséges pe­dagógusok és diákok publikációra érett írásaiból. HÁROMSZÁZ TANÍTÓ Egy rendkívül érdekes felmérés ta­pasztalataiból ad elgondolkodtató ízelí­tőt háromrészes sorozatunk, amelynek első blokkját februári számunkban kö­zöljük. A MAGYAR NYELVŰ OKTATÁS HELYZETE ERDÉLYBEN Erdélyi Győző megrendítő tényekkel érvelő írása a magyar nyelvű oktatás sanyarú erdélyi helyzetét taglalja. BERZE NAGY JÁNOS ÉS A BARANYAI MAGYAR NÉPHAGYOMÁNYOK Fülöp Lajos magvas írása a neves néprajztudós, a Heves megyei szárma­zású Berze Nagy János sokrétű mun­kálkodásának titkaiba nyújt bepillan­tást. EGYESÜLETEK — KÖZELRŐL Több oldalú megközelítésben, az or­szágos összefüggéseik érzékeltetésével, a helyi motívumok körvonalazásával szer­zőink arra keresnek választ, hogy mi­ként valósul meg a gyakorlatban az egyesületi törvény. 94

Next

/
Thumbnails
Contents