Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - TUDOMÁNY - Szüle Rita: Titkok a messzi Indiából
is. Ehhez viszont bizonyos gócokat, saját gyengéinket jelentő gócokat, ki kell ope rálni, s néhány kanál keserű orvosságot még le kell nyelni. Ez a gyógyulás ára Ne felejtsük el: az erősebb szervezetű, optimista, életvidám ember — és társadalom — hamarabb gyógyul. (Vége) Barta Imre Utalások: 'Ágoston Mihály: önismeretünk és a technikai műveltség. Társadalmi Szemle. 1985. 10. sz., 90. o. "Szabó Márton: Társadalmi ideál — társadalmi valóság. Mozgó Világ, 1984. 4. sz.. 8—9. o. 7 Az összefüggés ennél természetesen sokkal bonyolultabb. Hankiss Elemér szerint pongyola. Társadalom és a közösségek bomlása miatti aggodalom igazságtartalmuk mértékétől függetlenül feltétlen odafigyelést igénylőek. TITKOK A MESSZI INDIÁBÓL Megfejthetők-e tenyerünk „hieroglifái?” Vendégünk volt Joshi Bharat bábművész Mottó: Az alkotó embernél soha nem az a fontos, hogy honnan indul ki, hanem egyedül az, ahová és ameddig eljutott. (Stefan Zweig) A lexikon a következőképpen definiálja a tenyér jóslást: „Minden alapot nélkülöző, az emberek hiszékenységére épülő jövendölési módok egyike, amely a tenyér vonalaiból, domborulataiból von le következtetéseket”. Csalás, ámítás, ku- ruzslás? Valóban ezt jelentené a kézelemzés, más szóval chiromantia? Föídünk egy részén bizonyára sokan így hiszik, Indiában viszont komoly tudománynak tartják. A Hevesi Szemle és a Népújság közéleti klubjának volt a vendége nemrégen Joshi Bharat indiai színművész, az Állami Bábszínház tagja, aki a magyar Rosta Erzsébettel közösen könyvet írt Tenyérjóslás. Tenyerünkben a jövő? címmel. Az előadó először e kötet keletkezéséről, visszhangjáról beszélt, majd a kézelemzés módszeréhez, gyakorlati alkalmazásához adott tanácsokat. Szólt továbbá az asztrológiáról, a hazájában élők szokásairól, s hallhattunk tőle eredeti indiai népmeséket is. A rendezvény néhány részletét idézzük most fel Joshi Bharat szavaival. — A mai reális tudományoknak sok, mégpedig a messzi ókorba visszavezethető pillére van. A kéz, a tenyér jeleinek különös hieroglifái már az ősidőkben is- magukra vonták az emberek figyelmét. Az ősember például jobban ismerte kezét, mint az arcát. Munka közben állandóan figyelte, óvta, gyógyította, ha megsérült. De haladjunk az időben tovább: a császárok, a királyok többsége kiválóan ismerte a tenyérelemzés tudományát. Arisztotelész a chromatiát igen nagyra tartotta, szívesen ajánlotta annak alkalmazását. A kezünk igen „beszédes”, sok bizalmas titkot árul el annak, aki ismeri jeleit. Ezért nem szabad több személy jelenlétében vizsgálni, „olvasni” belőle. Egy biztos: benne egy egész emberélet egészségügyi és eseményhalmazát látjuk, tehát nem feltétlenül a jelen mozzanatait. Ügy is szoktuk mondani, hogy a tenyérben található kósza, olykor egyszerű vonalak az agy grafikonjai, de valamennyi együttes, kombinatív értékelése adhat csak megnyugtató választ. A jelek tehát függetlenek a bőr összehúzódásától, a kéz izomzatától, az egyén munkavégzésétől. — Már a kéztartás sokat elárul viselőjéről. Munkába menet, például állandóan figyelem az emberek kezét, ahogyan kapaszkodnak, s ezt nemcsak azért teszem, mert bábozással foglalkozom. Az sem mindegy, hogy járás, állás közben hogyan tartjuk, hogyan szorítjuk ökölbe. A kézfogás is többnyire elárulja, tükrözi az illető karakterét. Az az ideális, ha a szorítás rövid és határozott. Az analízis sonrán 75
