Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: Reumatológusok jubileumi vándorgyűlése
• Egészségügy Reumatológusok jubileumi vándorgyűlése Ez év őszén, szeptember 22. és 24. között rendezték Egerben, a Heves megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán a 60 éves Magyar Reumatológusok Egyesületének jubileumi kongresszusát. Az eseményen 90 előadás hangzott el két témában. Az egyik a magyar reumatológia és fizikoterápia története, a másik a lágyrészreumatológia volt. Különösnek bizonyult ez az összejövetel azért is, mert az eddigieknél jóval többen, közel négyszázan vettek rajta részt. Egyébként a szakemberek előzetesen azt várták a programtól, hogy a szakma múltjával foglalkozó rész elősegítheti a belső kohézió javítását, míg a lágyrész-reumatológiai felszólalásoktól azt remélték, hogy azokban olyan információk kerülnek felszínre, amelyeket az orvosok hasznosítani tudnak mindennapi munkájuk során. Dr. Bereczki Jánossal, a megyei kórház reumaosztályának osztályvezető főorvosával a jubileumi vándor- gyűlés helyi rendezőbizottságának elnökével arról beszélgettünk, hogy miként felelt meg az előzetes várakozásnak ez a rendezvény. — Hozzájárult-e a szakma belső kohéziójának erősítéséhez ez az összejövetel? — Egyértelmű igennel kell a kérdésre válaszolnom. Őszintén szólva, nagyon örültem, hogy mindenki elégedetten távozott. Ami a konkrét tevékenységet illeti a történeti előadások elnyerték az orvoskollégák tetszését. Érdekességképpen kiemelném a legsikeresebbeket. Rendkívül sok újdonsággal szolgált Sugár István tudományos kutató bevezető előadása. Ez a felszólalás Markhot Ferenc vármegyei főorvos terápiás javaslatai 1764-ben, az egri termálvíz gyógyászati felhasználására címet viselte. Markhot tudományos stúdiuma az első, amely orvosi tapasztalatok alapján ad számot az egri gyógyvíz hatásairól. Elsősorban ízületek, inak, izmok és idegek fájdalmas megbetegedései esetén, csakis szigorú orvosi előírás szerinti fürdőkúra formájában javasolta a kezelést. Balogh István felszólalását az tette érdekessé, hogy bár jelenleg a hévízi gyógyfürdő-kórház szakembere, de Egerben kezdte a pályát, s az itteni éveket elevenítette fel, rámutatva arra is, hogy a mozgásszervi betegellátást kezdetben nem tartották fontosnak, viszont mára már olyan reumaosztály műköciik városunkban, mely példamutató lehet minden megye számára. Agyagási Dezső, a reumaosztály hajdani vezetője az egri reumatológia és fizikoterápia történetéhez szolgáltatott adatokat. Az egyik, legemlítésre méltóbb rész az 1965 utáni. Ugyanis akkor nyílt meg Egerben a reumaosztály. Manapság pedig már Gyöngyös és Hatvan is büszkélkedhet ilyen jellegű szakrendeléssel. Ennek az előadásnak köszönhetően, a résztvevők közül többen megjegyezték, hogy úgy tekintenek Egerre, mint a magyar reumatológia egyik bölcsőjére. Rendkívüli meglepetésekkel szolgált Gömör Béla professzor, aki a 60 éves Magyar Reumatológusok Egyesületéről beszélt. Mivel az első időkből nincsenek írásos dokumentumok, ezért nehezen rekonstruálhatók az indulás évei. Végül is a magánszemélyeknél levő jegyzőkönyvekből sikerült összerakni a képet. Nagy becsben tartott felvételekből tudtuk meg, hogy a Nemzetközi Reumatizmus Liga tagjai, közöttük a magyarok is, a 30-as évekbeli, római konferenciájukon találkoztak a pápával is. Egyesületünkről még annyit érdemes megemlíteni, hogy 1928-ban az International Leageue Against Rheumatizmus magyar fiókegyesülete a Magyar Orvosok Reuma Egyesülete. Aztán, 1945-ben, a szakszervezet keretén belül működött, mint reumatológus szakcsoport, s csak 1966-ban lett ismét önálló egyesület. Az 1800-as években a népi gyógyászat miként gyógyította a csúzt, a köszvényt és a reumát? Erre a kérdésre adott választ Lóránd Sándor előadása. Ezek a gondolatok is alátámasztották, hogy a népi gyógyászat számtalan értéket rejt magában. Amikor elhangzott, hogy milyen kenőcsökkel kezelték külsőleg a bajt, egyesek mosolyogtak. Mert olyan recept is volt, hogy vadmacska zsírját kell kisütni, s kámfort oldani benne. Ez is jelzi, hogy afféle boszorkánykonyhákban születtek hajdan a medicinák. Viszont az említett készítmény például a most is használatos spiritus scamphoratus nevű gyógyszer, melyet ma is használunk. Lehetne még sorolni az elhangzottakat, melyek közül már csak 55