Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - KÖZÉLET - Szalay Zoltán: A jövőben nagyobb szerep jut Justitia szolgálóinak
zott esetekben rendkívüli jogorvoslatokkal lehet élni: törvényességi óvással, perújítással. Jogszabályokban megszabott tényállásoknál a megyeiek az első- fokúak és a Legfelsőbb Bíróság a másodfok. A várható gazdasági és társadalmi mozgásnak megfelelően a jövőben megszaporodik a kisebb súlyú ügyek száma. Az egész bírói szervezetnek fel kell készülnie az új helyzetre...) „Két elgondolás létezik. Az egyik: a mostani helyi bíróságok szerepét vennék át a maiaknál nagyobb számban a kerületiek. így ezek az intézmények közelebb is vihetők a lakossághoz, gyorsabb eljárással intéződnének el az úgynevezett kis ügyek. Rájuk épülnének a területi szintűek, ám a megyehatároktól függetlenül, tehát kevesebb lenne belőlük. Végül pedig ott lesz a Legfelsőbb Bíróság. Szó van a törvényességi óvás, mint rendkívüli jogorvoslat megszüntetéséről, mivel a vele kapcsolatos elbírálás meglehetősen formális, bürokratikus. A másik: négy bírói fórum, kétfokú fellebbviteli rendszerben. Megint csak több lenne a helyi, nőne a mai megyeinek megfelelőek száma, s azt a nevet viselhetné, hogy törvényszék. Létrehoznánk egy regionális fellebbviteli bíróságot, amit nyugodtan hívhatunk ítélőtáblának. Legvégül ott állna a felülvizsgálati fellebbviteli bíróság. Az új alkotmánnyal együtt készül az új bírósági és ügyészi törvény.” (Nem elhanyagolható momentum: az Igazságügyi Minisztérium mai. eléggé megcsontosodott állapotával képes-e valóban szervezője, irányítója lenni a megújulási törekvések valóra váltásának?) „Még megmaradva a jogalkalmazás helyeinél: biztosítani kívánjuk a bíróságaink autonómiáját a kormányzattal szemben is! Például olyan, másutt már jól bevált megoldással, hogy a bírák kinevezése egy független testület — így is nevezhetnénk: Legfelsőbb Igazságügyi Tanács — hatáskörébe tartozzék. Szükség van természetesen a minisztérium reformjára is. Főleg azért, mert a jogalkotás elszakadt a jogalkalmazástól. Megszűnik a jelenlegi bírósági főosztály, helyette három szakmai elemezné a bírák munkáját, tárná fel a gyakorlatban megmutatkozó problémákat. Kizárólag a jogalkotás szemszögéből. Mindegyiket egy-egy miniszterhelyettes vezeti majd, a polgári és gazdaságit Sárközi Tamás, a büntetőt László Jenő, c közjogit pedig Killényi Géza. A változások a következő esztendő elejére várhatók.” (Szóba kerültek — nyomtatásban már egyes szaklapokban is megjelentek — bizonyos tervezett változtatások, amelyek éppen a kisebb súlyú ügyek számának gyarapodásával függenek össze.) „Kétségtelenül mind több tennivalót hárítanak a bíróságokra az adóval kapcsolatos rendelkezések, a vállalkozási lehetőségek. De ugyanilyen hatása lesz az egyesülési és gyülekezési törvény életbe lépésének is. Mindemellett nemzetközi egyezmény alapján — az emberi és állampolgári jogok védelme érdekében — várható néhány új megoldás. így például a jövőben szabadság- vesztéssel járó büntetést csakis bíróság szabhat ki. Megszűnik tehát a szabálysértéssel kapcsolatos elzárás lehetősége. Változás lesz az is, hogy — az eddigi gyakorlattal ellentétben — csak bírói jóváhagyással helyezhető bárki előzetes letartóztatásba!” Számítógépek a törvények házaiban (Jogos észrevétel, hogy manapság túlzottan is íróasztal-jogszabályok lepik el életünket. Mintha nem is léteznének gyakorló jogászok, akik pedig leginkább követik nyomon a való világot. Még most, a törvénytervezetek társadalmi vitájának időszakában is keveset hallathatják hangjukat. A bíróságokhoz például el se jutnak az előzetes elképzelések . . .) 48
