Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Bényei József verse - Páskándi Géza: A kiéheztetés (történelmi játék)

BÉNYEI JÓZSEF Vásárfia Szememben felparázslik Egy álombéli vásár Döcögnek ekhós szekerek Holdszínű mécsviilágnál Emelnek lengő sátrakat Eladó kis csodáknak Vattacukor felhők alatt Fényeznek trombitákat Hajnalban körhinta kél Mámorra fényre táncra Mi sír? A szétmázolt öröm Párórás villogása Elvezetsz-e az; álomig Ámuló gyermekarccal Annyi kifosztott éjjelért Vigasztal-e a hajnal Vennék vásárfiát is Tükröt vagy similabdát A mézeskalács katonát Piros lovakra szabták Micsoda vásár istenem Minden aranyba játszik Dobálja égig a szívem A bámulat csodáit Látom a csillag-ragyogást Krepp-papír maszkok égnek Millió évnyi sár mögött Egynapos örök élet Majd minden sátor összedől És minden fény kialszik Zúzott szemetet hord a szél Az álombéli partig Ott botorkálok egyedül Nincs vásárfia mámor És te se vagy vérzik a szám Az új aláztatástól PÁSKÁNDI GÉZA A kiéheztetés Történelmi vár- és eseményjáték Eger várának 1687-es ostromáról Elő- és utójátékkal — két részben Csak a felnőtt ifjúságnak! 16. kép Most már két tömlőé is van. A másikban asszonyok, gyermekek. Hordagya­kon betegeket visznek. Jön Jós. Az ő útjába áll. TÖMLOCÖR: Mi kell, bolond? JÓS: Talán neked mi kén, ha vóna. Nesze! Ne félj, ez nem mérgezett! (Ke­nyeret nyújt.) Csák, ami itt van, (a fejére) az lehet méreg nektek, mert igaz tudás! Fertőz ez, minit a ibubópestis vagy ;a kolera! De összefoghat minden borbélydóktor ott fönn: ezt nem tudja megállítani! (A másik köz­9

Next

/
Thumbnails
Contents