Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Mód Aladár emlékezete
• Tudomány Mód Aladár emlékezete 1908—1973 Nyolcvan évvel ezelőtt, 1908. augusztus 20-án született Mód Aladár, a neves kommunista történész és ideológus, akinek életműve elválaszthatatlan a kommunista eszme, a szocializmus hazai történetétől. Munkássága ma is számos megszívlelendő tanulságot nyújt számunkra, ezért méltó az utókor emlékezetére. Karakón, egy Vas megyei kis faluban látta meg a napvilágot. Szülei Amerikát megjárt szegényparasztok voltak. Ott azonban nem tudtak gyökeret ereszteni, ezért hazatértek, s Pestre költöztek. Édesapja a MÁV-nál helyezkedett el. Gyermekeiknek jobb sorsot szántak, mint nekik volt. Így került Aladár fiuk a Munkácsy nevezetű gimnáziumba, majd a tudományegyetem magyar—latin szakára. Itt került kapcsolatba a baloldali haladó diákmozgalmakkal. Felelős szerkesztője lett a „Virradat” című baloldali ifjúsági lapnak. Ö változtatta meg az orgánum nevét „Szabadon”-ra. A folyóirat szerkesztése kapcsán ismerkedett meg több, a párttal kapcsolatot tartó egyetemi hallgatóval, így liajk Lászlóval. 1932-ben már az illegális KMP tagja lett. Az említett évben, miután egy röpirat készítését szolgáló sokszorosítógép megmentése kapcsán lebukott, letartóztatták, de bizonyítékok hiányában felmentették. A vizsgálati fogság hónapjaiban fordult érdeklődése a filozófia felé. Ekkor kezdett természettudományi munkákkal és dialektikus materializmussal foglalkozni. Olvasmányai során alakult ki benne első könyvének, a „Materialista lételmélet”- nek terve, amely 1934-ben jelent meg. Munkája, amely nem könnyű olvasmány, sikeres kísérlet volt a dialektikus és történelmi materializmus igazának, a szocializmus elkerülhetetlen győzelmének bizonyítására. Könyvének megírásával egy időben, részt vett a gyakorlati politikai munkában is. 1933 nyarán bekapcsolódott a rákospalotpi munkásmozgalomba. Itt került kapcsolatba többek között Andrásfy Gyula, Rezi Károly, Földes László és más kommunistákkal. Részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság tevékenységében is. Ekkor ismerkedett meg Ságvári Endrével és Kulich Gyulával. Erre az időszakra esett József Attilával, Molnár Erikkel való megismerkedése is. A 30-as évek közepétől ez a kör tovább bővült. Miután közel került a Gondolat, a KMP legális folyóiratának írói gárdájához, abba több cikket írt, amelyekben főként a munkásosztály korabeli viszonyaival foglalkozott. Mozgalmi munkájára, irodalmi tevékenységére átütő erejű hatással volt a Kommunista Internacionálé 1935-ben tartott VII. kongresszusa, amely a KMP stratégiai irányvonala megváltozását is eredményezte. Közismert, hogy a párt 1936—37 fordulóján feladta helytelen, a szocialista forradalom közvetlen győzelméért harcot hirdető irányvonalát, magáévá tette az új, a fasizmus ellen, a demokráciáért vívott küzdelem koncepcióját. Ennek lényege az volt, hogy a szocializmusért folyó harcot meg kell előznie az antifasiszta és demokratikus feladatok megoldásának. Az új irányvonal elfogadása egyet jelentett az antifasiszta népfront létrehozásával. Mód Aladár, többekkel ellentétben, az új irányvonal lényegét csakhamar felismerte, s vállalta annak cselekvő megvalósítását. A párt új irányvonaláért folytatott 66
