Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - HAGYATÉK - Gábor László: Az egyetemes magyarság ünnepén
nyen egyértelmű volt. Felismerte, hogy az új helyzet már nem tűri a régi vérséginemzetségi alapokon szerveződött rendet, s a keresztény Európa a pogányságot. De minden gondolatát és cselekedetét a magyar nép érdekei vezérelték. Megelőzve korát, felismerte az egyeduralkodásból eredő nehézségeket, az emberi tévedés lehetőségét. Ezért úgy rendelkezett, hogy a legbölcsebb és legmegbecsültebb emberek közül kiválasztott tanács segítse őt a kormányzásban. Törvényei szerint: ez a tanács ........dönti el az ország sorsát, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ö arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat és ő ront le ellenséges várakat”. Hangsúlyozta Schmidt Rezső, hogy egy állam igazgatásának legfontosabb feladatait ennél tömörebben aligha lehetne megfogalmazni. Ezért is lehet István törvényeit első alkotmánynak tekinteni a magyar államiság történetében. Nem véletlen tehát, hogy 1949-ben, a megalkotott új magyar alkotmányt augusztus 20-án ünnepeljük. E napon emlékezünk együtt az államalapító királyra és népünk legújabb történetét meghatározó alkotmányunkra. Régi szokás az is, hogy ekkor köszöntjük a nyári betakarítási munkálatok végével az élet jelképét, az új búzából sütött kenyeret is. Az emlékbizottság tudatosan határozott úgy, hogy a megemlékezést az egri várban rendezi. Az ünnepi emelvénytől nem messze található az a hely, amelyen az István által alapított egri püspökség első temploma állt. Azt is tartja a kegyes hagyomány, hogy az alapító a Királyszékéről figyelte az építkezést. Az egriek mindig is ápolták ezt az örökséget. Valaha augusztus 20-án, a Gergely-bástya lőrésében függő kis harang szavára, tömegesen keresték fel az egyik kaszárnyaterem elején kialakított Szent István-kápolnát. S végül így fejezte be beszédét a megyei tanács elnöke: „Mi, a mai napon, saját erőnkben és munkánkban bizakodva, emlékezünk az államot alapító István királyra és a magyar államot alkotó dolgozó népre, újat akaró és cselekvő önmagunkra." Ezt követően kérte fel Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Az előadó aláhúzta annak jelentőségét, hogy éppen az egri várban rendezték a megemlékezést: „önök, egriek, méltán lehetnek büszkék, hogy olyan magyar városnak a polgárai, amely hősiességével, legendás honvédő példájával, nemzetmegtartó akaratával is beírta nevét népünk történelmébe”. Ezután felidézte István alakját, hangsúlyozva, hogy korának kényszerítő tennivalóit felismerve, jövőt teremtett. Példája arra figyelmeztet, tanít, hogy nézzünk szembe a valósággal és mérjük fel a helyzetet. Lejárt a halogatás, az önáltatás időszaka, cselekedni kell. Ezután elemezte helyzetünket, leszögezve, hogy tényleges, jól működő demokráciát kell létrehoznunk. Az is nélkülözhetetlen, hogy a nemzetek közösségének hiteles képe legyen hazánkról. Ezért fontos a kapcsolatépítés, Kelettel és Nyugattal egyaránt. A határainkon túl élő magyarság a magyar nemzet szerves része, politikai felelősséget kell érezniük sorsuk alakulásáért. Meg kell akadályoznunk erőszakos beolvasztásukat, szétforgácsolásukat. Síkraszállunk egyéni és kollektív nemzetiségi jogaik szavatolásáért. A beszéd, amelyet a Hevesi Szemlében részletesen közlünk, világos szavakkal szólt feladatainkról, problémáinkról. így vált méltó megfogalmazásává az ünnep tartalmának, szerepének. Az ünnepi beszédet követően az új búzából készült kenyeret szegte meg Szűrös Mátyás: az Egri Csillagok Termelőszövetkezet dolgozói, Czibere Józsefné, Román Sándorné és Simon Lajosné adták számára. Majd ünnepi műsor következett, melyben Kosztolányi Dezső, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Szilágyi Domokos, Juhász Gyula, Ady Endre, Janus Pannonius és József Attila költeményei hangzottak el, illetve kórusművek szólaltak meg. Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei, az Építők Heves Megyei Kórusa, a Megyei Művelődési Központ Kamarakórusa, az Építők Agria Vegyeskara, valamint a Hatvani Pedagóguskórus állt a pódiumra. A karvezetők: dr. Ocskay György, Pechán Kornél és Tar Lőrinc. A műsort Gáli László, a Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője állította színre. Az ünneplő közönséget ezután a kikapcsolódás, a szórakozás várta. A Népújság kétnapos rendezvényt szervezett a Szépasszony-völgyben, amelyet sok ezer látogató keresett fel. Több helyszínen is várták itt a résztvevőket: a szabadtéri színpadon délután 2-től Pécsi Ildikó kiváló művész és Balázs Péter érdemes művész műsora kezdődött. A Tessék nevetni! című összeállítás nagy sikert aratott, mert prózában és dalban egyaránt, remekelt a páros. Derűt loptak a színpadra, közvetlen egyszerűséggel beszéltek életükről, szokásaikról. Nem kevesebb szeretettel fogadták a nézőtéren ülők Kishonthy Ildikót, Kovács Erzsit és Berkes Jánost. A KO-as évek slágereit idézték fel összeállításukban, a nézők nagy tapssal fogadtak 61
