Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - HAGYATÉK - Gábor László: Beszélgetés a székesfehérvári Romkertben

nak ott és az oltároknak körűié sok sáraranyból vert és drágalátos kövekkel befoglalt táblák, a Krisztus asztalának föléje fölállított, csodálatos mívű cibónum és mindennemű kristály, ónix, ezüst, aranyedényekkel színültig megtöltött kamra."

(Szent István nagyobb legendája, a XI. század vége)

— A bazilika nemcsak, hogy a földdel vált egyenlővé, hanem az idő mélyre süllyesztette. A leírások, ábrázolások szerint hatalmas és gyönyörű lehetett. Mégis, hogyan lehetne méreteiről valamilyen képet alkotni?

— A helyzet valóban az, hogy csak közvetett módszerekkel lehet számot adni arról: milyen is lehetett ez az építmény. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy korának egyik kimagasló művészi értékű temploma volt. Első királyunk uralkodása első felében kezdte építeni, s a több évtizedig tartó munkálatokhoz a kőanyagot elsősorban a tizenegy kilométerre fekvő, római kori Gorsiumból, valamint Aquincumból szállították. A vizes talajon erős alapozással készítették, s tengelyét a keresztény szokásnak megfelelően, kelet-nyugati irányban jelölték ki. A mintegy hatvan méter hosszú és 34 méter széles bazilika nagyobb volt. mint az egykori német-római császár hatalmi székhelye, a quedlinburgi templom, de „túllicitálták” a többi európai fejedelem kegyhelyét is. Talán érthető is, hogy a frissen megkeresz- telkedeitt nép bizonyítani akarta nagy hitét. Ha valamihez hasonlítani szeretném, akkor a rekonstrukció a mai Mátyás-templomra emlékeztetne. Az elképzelésem szerint, 54 méter magasságot ért el a bazilika, vagyis egy 15 emeletes toronyház nagyságában gondolhatjuk el, s még ebből emelkedtek ki a tornyok. Mintegy 8—10 ezer ember fért el benne. Egyházi és államjogi szempontból az egykorú források szerint, a király saját kápolnájának építtetett: 1181-ig az esztergomi érsekséghez tartozott, majd 1543-ig, a török hatalmának kezdetéig a római szentszék alá került.

— Az alapokat hogyan lehet feltárni teljes kiterjedésükben, hiszen most nem kis részük az út, illetve a püspökség épülete alatt található?

— Az út a teret szegélyező épületekig eltűnik, míg a püspökség épülete érintetlen marad, mégis elvégezzük a feltárást. Ennek titka az, hogy betonfödémmel és pillérekkel megerősítve kutatunk alatta. Az érintett területeken kikapcsolják a közműveket, nemsokára kezdődhet a munka. A már említett Nemzeti Kegyeleti Emlékhely részeként, megálmodtunk egy kilátót is, amelyről rá lehetne tekinteni a maradványokra.

Mely korból?

„...az Ür 1318. évében... a király ólomfedelekkel kezdte befedetni a Szent Szűz fehérvári egyházát, melyet gyakorta tűz pusztított, pompás boltozattal díszítette és ezen felül erős oszlopokkal szilárdította meg."

(Kálti Márk krónikája)

— Az évszázadok során, a bazilika végleges pusztulásáig, sokszor átépítették, lényeges változtatásokat végrehajtva. Melyik kor templomát mutatják be az emlékhely kialakítása során?

— Ez nem kis elméleti és gyakorlati problémát jelent. Amikor például. 1318- ban. Károly Róbert beboltoztatta a bazilikát, a pilléreket 41 centiméterrel magaAz idén ismét megindultak az ásatások. Térképen rögzítik az újabb leletek

Előtérben István király kriptája pontos helyét