Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: A reumakórház jelene és jöője

delkezést, hogy aki 5 ezer forintnál többet költ gyógy-idegenforgalomra, attól valutabeváltási bizonylatot kell kérni: valóban arra a célra fordította-e az összeget. Mindenesetre, aki valaha is eljött hozzánk, az elégedett volt szolgáltatásainkkal. Visszatérő betegeink is akadnak szép számmal, de úgy érzem, hogy még többen látogatnának ide, ha komplex programot kínálnánk nekik.

A mi törökfürdőnk történelmi jellege miatt páratlan. Megérdemelné, hogy gyógy-idegenforgalmi centrummá váljon. Ugyanakkor a jövőben még további, kiegészítő jellegű program rejlik az épülő egri SZOT-gyógyüdülőben, netán az egerszalóki gyógyvíz mellé telepítésre kerülő épületekben. Sőt azt sem tartanám elképzelhetetlennek, hogy majdan, az andornaktályai vízre felépüljön egy fürdő, netán szálloda. Merthogy • gyógyvízben gazdagok vagyunk.

— Summa summárum: ön további feljesztéseket javasol.

— Igen. S az e területen befektetett pénz gyorsan megtérül. Újabb tőkét termel ki, amelyet más területen lehet felhasználni. Magyarán: ha ide irányítanák a pénzt, akkor az megsokszorozódna és több jutna máshová. Amikor Eszterházy Károly püspök a Líceumot elkészíttette, akkor úgy fogalmaztak, hogy nagyon fontos feladatot valósított meg. A város, a megye élén álló vezetők most akkor tehetnének a legtöbbet, ha azt szorgalmaznák, hogy Eger olyan súlyú fürdőhely legyen, mint Harkányfürdő. Ez 2—3 évszázadra lendítene a település sorsán. Bízom abban is, hogy a reumaosztály régi szárnyára egy újabb emelet kerülhet. E bővítést indokolná, hogy a megyében bányák, ipari üzemek szép számmal megtalálhatók, és ez magával hozza, hogy sok a mozgásszervi beteg. Száz százalék fölötti ágykihasználással kényszerülünk dolgozni, pótágyakat is felhasználunk. Akad egy nagyon dinamikusan fejlődő ortopédosztály is a megyei kórházban. A velük való kooperáció is bővítést kívánna. Kedvezőbb lehetőségeket csak ily módon biztosíthatunk a gyógyításhoz. S ez aligha irreális elképzelés, hiszen nagyon sok a beteg. Ráadásul a gyógyvíztartalék óriási. Ennek összetétele és hőmérséklete is állandó, s ez is megfelelő garancia a jövőt illetően. Ugyanakkor az az érzésem, hogy az egri gyógyforrások védelme érdekében, csökkenteni kellene a Petőfi téri kutak

nozamát, ahonnan Eger déli részére biztosítják a vizet, és sürgősen egy másféle megoldást kellene találnia e kérdésre a Heves Megyei Vízmű Vállalatnak. '

— Ez év őszén, szeptember 22. és 24. között, Egerben, a Heves megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán kerül sor a Magyar Reumatológusok Egyesületének jubileumi kongresszusára. Egy ilyen rendezvény megszervezése hallatlan energiát igényel. Miért vállalkozott erre a feladatra?

— Ez az esemény jó alkalmat kínál arra, hogy az egri fürdőkultúra, az egri reumatológia helyzetéről, törekvéseiről képet adjunk a résztvevőknek. Jubileumi összejövetel lesz ez a mostani, mert az idén 60 éves az egyesületünk, emiatt sokan fogalmaztak úgy, hogy Budapesten kellene tartani. De szerencsére sikerült megszerezni a rendezés jogát. A lehető legideálisabb helyszínnek ígérkezik az oktatási igazgatóság, melynek munkatársai és vezetői már a szervezés időszakában is sok segítséget nyújtottak. A tervek szerint 90 előadás hangzik el. A két téma: adatok a magyar reumatológia és fizikoterápia történetéhez, valamint a lágyrész-reumatológia. Különös ez a kongresszus azért is, mert a résztvevők száma az eddigieknél jóval magasabb. Mintegy 380 vendéget várunk. Ami azt is jelenti, hogy ezekre a napokra a környék szinte valamennyi szállását lefoglaltuk.

— Mit vár ettől a tanácskozástól?

— A szakma történetét tárgyaló résztől azt, hogy az elhangzó előadások; a történeti visszatekintés, hozzásegít a belső kohézió javításához. Ez rendkívül nagy erőt jelenthet az elkövetkező időszakban. A lágyrész-reumatológiával foglalkozó hozzászólásokban alighanem olyan információk kerülnek felszínre.

51